új Széchenyi-terv

Napra pontosan tíz évvel a Széchenyi-terv 1.0 bemutatása után ma bejelentették az új Széchenyi-terv beindulását. A kormány sajtótájékoztatóján csak úgy röpködtek a milliárdok (ami rögtön hiteltelenné teszi az egészet): 1100 milliárd lesz majd elérhető a pályázatokon. Az ösztönző csomagtól a beruházási ráta érezhető emelkedését várja a kormány. Céljuk: 300 ezer új munkahely (ezek szerint 2014-2020 között jön a további 700 ezer) létrehozása, a GDP növekedésnek pedig 4-6 százalék közé kell emelkednie (ismerve a német gazdaság 3,6%-os adatát, ez nem elérhetetlen cél!)

Tegnap először hallhattunk a megszorításokról is (jaj, bocsánat, nem megszorítás, hanem átrendezés): a korengedményes nyugdíjazás valószínűleg megszűnik (nagyon helyes), csökkenhet a munkanélküliek támogatása (ez még nem biztos), átnézik a rokkantnyugdíj rendszerét (kikerül a TB nyugdíj ágából) és bevezetik a kiadási korlátot a nyugdíj kasszánál, vagyis csak azt lehet majd kifizetni, amit járulékban beszedtek (újabb nagy lépés a svéd nyugdíjrendszer felé). Ezek mind nagyon pozitív hírek. Plussz-plussz a kormánynak!

Link
(++)

Jenő megmondja a tutit

Ranschburg Jenő szerint amíg Orbán a miniszterelnök, addig nem lesznek szabad választások Magyarországon. Hogy hogy nem, az FN interjúban szóba kerül 1944-es emléke is, hogy amikor felemelt kézzel meneteltették, akkor az emberek elnéztek és leeresztették a redőnyt.
A holokauszt túlélője előtt meg kell hajolni, de azért kedves Ranschburgkám, nem kellene mindenben Soát látni!
Link

Egy évvel Haiti után

Egy évvel Haiti után az a helyzet, hogy a nagy pénzügyi válság harmadik évében kezdenek kijönni az egyes államok közötti strukturális különbségek. A maghreb országaiban éhség és (sokdiplomás) munkanélküli lázadások vannak (hadsereg Tuniszban), miközben az NSZK az újraegyesítés óta legmagasabb gazdasági növekedését produkálta 2010-ben (export és belső kereslet). Ehhez kapcsolódóan megerősítem hitemet, hogy 2011-ben beindul a magyar gazdasági növekedés is (meg fogunk lepődni): lassan két évtizede a némethez szorosan kapcsolódik a magyar növekedés, szinte lehetetlen, hogy ne érezzük a német rekord hatásait. Lehetetlen.

Thomas L. Friedman

És mégis lapos a Föld - mondja a szerző, miután indiai körútján összezavarodik, vajon tényleg Indiában vagy csak Kansasban járt-e.

A lapos világról szóló könyv meglehetősen nyugtalanító világképet mutat be, a globalizáció új, harmadik korszakát. Globalizáció 1.0 Columbus útjától kezdődött és 19. század végéig tartott. Ennek a globalizációnak az államok voltak a szereplői: gyarmatosítók és gyarmatosítottak. Globalizáció 2.0 a 19. század végén indult és kb. napjainkig tartott: főszereplői a globális árupiacokon cselekvő multinacionális vállalatok voltak, eredménye pedig az lett, hogy a világ 500 legnagyobb vállalata globális értékláncot és globális ügyfélhálózatot épített ki.

Friedman szerint egy sor technikai és politikai változás eredményeként a globalizáció az ezredfordulón új korszakba lépett: a résztvevők már nem vállalatok, hanem emberek, individuumok, munkavállalóként és fogyasztóként egyaránt. A következménye pedig szinte felfoghatatlan: hárommilliárd ember belépése a világpiacra. Mindez a világgazdaságnak az ipari forradalom óta nem látott méretű átrendeződéséhez fog vezetni.

Melyek azok a folyamatok, amelyek lehetővé tették a globalizáció új szakaszának kibontakozását? A szerző tíz ilyet említ:
1, politikai változások: 11-9, vagyis november 9. a berlini fal leomlásának napja - a liberális demokrácia és a piacgazdaság győzelme, a történelem vége;
2, a 90-es évek internetforradalma;
3,Workflow szoftwerek - munkafolyamatok digitalizálása, részekre bonthatósága;
4, Feltöltés - bárki közzéteheti szellemi termékét, csak egy internetkapcsolat és egy számítógép kell;
5, Outsourcing - szolgáltatások kiszervezése
6, Offshoring - termelés kiszervezése
7, Globális beszállítói hálózatok megszervezése és digitalizálása
8, Insourcing - vállalatok belső folyamataikat is piacra viszik, amennyiben azok értékesek mások számára (elmosódnak a vállalatok külső-belső határai. pl. a Toshiba laptopokat a UPS szervizeli, vagy: a Bank of India internetbank rendszerét a HP modernizálja)
9, In-forming - az egyén azon lehetősége, hogy egyszerű webes eszközökkel kiépítse a saját "beszállítói" hálózatát, olcsón és gyorsan szerezzen be releváns információkat;
10, Szteroidok (mindazon mobil elektronikai kütyük, amelyek digitalisak, személyre szabhatók és képesek megjeleníteni a virtuális teret)

Friedman szerint globalizáció 3.0-ban hármas konvergencia zajlik:

I. technikai konvergencia: a lapos világot létrehozó technológiák egymás hatékonyságát növelik. Olyanok mint a sör és a virsli, komplementerek, egymás terjedését segítik.

II. A lapos világban az üzleti modell is ellaposodik: a vállalatok egyre jobban preferálják a horizontális együttműködést. Ezzel párhuzamosan a szervezetük is laposodik: kevesebb hierarchia, kevesebb vertikális szint, mivel a lapos világban a leghatékonyabb tevékenységre kell koncentrálni, a back-office-t ki lehet szervezni Indiába.

III. politikai konvergencia: Kína, India, a korábbi szovjet blokk, Dél-Amerika országai és Dél-Ázsia nagy vonalakban ugyanazt a gazdasági receptet fogadta el: liberalizáció, szabad kereskedelem, bekapcsolódás a világgazdaságba. A globális kapitalizmus elfogadása a 21. századot leginkább meghatározó politikai jelenség.

Na mostmár tényleg vége a nyárnak

Először augusztus közepén gondoltam, hogy nini bejött az ősz. Aztán váltották egymást az esős és a napos vénasszonyok-nyara hétvégék. Ahogy egyre sötétebb lett úgy egyre inkább igazolódni látszott az elkerülhetetlen dolog: jön a hideg, esős ősz.
Most pedig lassan október közepe és gyönyörű, nyárt idéző napos idő van. Persze korán sötétedik és ebből adódóan éjjel már hideg is.
Egész nap valami régi, ismerős érzéssel küzködtem. Mint amikor gyerekként az utolsó nyári koncertet hallgattuk és tudtuk, az évad vége egyenlő a nyár végével és kezdődik a korai kelés és az iskolai kötöttségek időszaka.

Narancsvidék 2010

Október 3. önkormányzati választások. Valamivel több mint 4 évvel az öszödi beszéd után.

20 éve először sikerült bevenni Budapestet (három kívétel mellett az összes kerültettel és közgyűlési többséggel, főpolgármester Tarlós István).
19 megyei közgyűlés mindegyikében fidesz többség, a szavazatok 50% feletti eredményével. Legjobb eredmény Vas megyében a szavazatok 73%-val, valamint Kecskeméten 79%-kal.
22 megyei jogú városból csak egy azaz egy maradt mszp-s (Szeged, de a közgyűlésben kiegyenlített eredmény).
Összességében, ha tetszik:a Fidesz 9/10-es győzelmet aratott.
Ennél tényleg nem lesz jobb eredmény.

Malcolm Gladwell - The tipping point

A járványszerű változásoknak három fő okozójuk van: az emberek (Law of the Few), maga a kórokozó (Stickiness) és végül a környezet (Power of Context). A változások hátterében három embertípus figyelhető meg.
1, Az egyik a kapcsolatteremtőké (Connectors): ők azok az emberek, akik életútjuk, különleges szociális képességeik miatt nagyon sok emberrel kerülnek felületes kapcsolatba.
2, A másik csoport a mindenttudóké (Mavens) - akik minden trükköt ismernek, figyelik az árakat, belső információk alapján mindig tudják mi a legjobb vétel, hová érdemes menni, melyik étterem miért a legjobb.
3, A harmadik csoport a rábeszélőké (Persuaders) - olyan emberek, akik könnyen ráhangolódnak társaikra, mindent el tudnak adni, mindenre rá tudnak beszélni.

A környezet hatásához kapcsolódóan Gladwell említ egy kísérletet, amelyet Harthstone és May, new yorki kutatók végeztek a 20-as években, akik az emberek csalási szokásait kutatták. A kísérletben résztvevő gyerekeknek logikai teszteket kellett kitölteniük. A kérdések nem voltak túl nehezek viszont a kérdőív kitöltésére kevés időt hagytak, gondosan ügyelve arra, hogy a kísérleti alanyok ne tudják helyesen kitölteni. Másnap hasonló tesztet töltettek ki ugyanazokkal a gyerekekkel, viszont ezalkalommal a gyerekek kaptak egy lapot is, amelyen a helyes válaszok voltak. A tesztek közötti különbségek egy részét csak puskázással lehetett magyarázni.

A kísérletek eredményei meglepőek lettek. A kutatók nem találtak általános érvényű magyarázatot a puskázásra. Nem tudtak beazonosítani olyan társadalmi, életkori vagy nemi csoportot, amelyet a puskázással társíthattak volna. A kísérletben résztvevő diákok egyéni puskázási mintákat mutattak, viselkedésük adott helyzetekhez kapcsolódott: volt aki csalt az iskolában, de becsületes maradt otthon. A becsületesség/csalárdság tehát nem egy genetikailag vagy társadalmilag kódolt erény, hanem az adott személyiség és az adott környezet kölcsönhatásának eredője. A kísérlet az alapvető attribúciós hiba elméletének egyik alapkutatása.

Szintén a környezet befolyása fejezethez kapcsolódik egy másik nagyon érdekes elmélet: Robin Dunbar antropológus elmélete az emberszabásúak agyának evolúciójáról. Dunbar alapvető kérdése az volt, hogy miért volt szükségük az ősembereknek ekkora agyméretre, hiszen jóval kisebb aggyal is messze a legintelligensebb állatok (és a legjobb vadászok) lettek volna. Magyarázatként sokminden felmerült (ragadozó életmód, gyűjtögetés stb), de végső soron ezek mind zsákutcát jelentettek.

Dunbar úgy találta, hogy az emberszabásúak esetében az agy (és ezen belül a bonyolult gondolatokért felelős neokortex) mérete az evolúció során a fajspecifikus szociális komplexitással párhuzamosan nő. Vagyis azzal párhuzamosan, hogy az egyedek mekkora csoportban élnek és túlélésük mennyire függ a csoport együttműködésétől. Az emberszabásúak agymérete és csoportjaik egyedszáma között gyakorlatilag egyenletszerű összefüggést talált. Az egyenletbe behelyettesítve az ember neokortexének méretét Dunbar arra az eredményre jutott, hogy az emberi agy 147,8 fős csoportokban való életre a legalkalmasabb.
A brit kutató eredménye meglepően egybecseng számos gyakorlati tapasztalattal: például a korszerű hadseregek szerkezetével. Napjaink valamennyi hadseregének a század (company) az az egysége, amelyet önálló műveletek végrehajtására alkalmasnak tartanak. Egy század ideális esetben pont 150 fő. Egy századon belül mindenkinek személyes kapcsolata lehet a század valamennyi tagjával. (Talán nem véletlen, hogy a vállalatra az angol ugyanazt a szót használja, mint a századra.)

Tablet

A személyi számítógépek új iránya. Nagyon is logikus fejleménye a végső, egyetlen kütyüért folyó versenynek. Valamikor egy évtizeddel ezelőtt azt gondoltuk, hogy a laptop lesz az.

Aztán jöttek az első tenyérben elférő számítógépek (palm), ezt a kihívást még kivédték a laptopok azzal, hogy összementek és netbook-ká alakultak.

A következő versenytárs az okostelefon (iPhone) és a 3G mobilinternet összekapcsolása. Ez már olyan komoly fenyegetés, hogy egyesek szerint ez a kombináció át fogja alakítani az internetet és a felhasználók szokásait (állítólag egyre szűkebb, személyre szabottabb lesz a felhasználás, mert a mobilinternet drága és senki nem akarja számára felesleges dolgokra költeni a drága percdíjat).

Az okostelefonnak viszont megvannak a korlátai. Kijelzője, klaviatúrája pici - persze kiegészítőkkel fel lehet javítani, node akkor már megint ott vagyunk a laptopnál.

Ebből a szempontból logikus lépés a tablet. Amely tulképpen nem más, mint egy felnagyított, érintpőképernyős okostelefon. Telefon operációsrendszerrel, kamerával, mobilinternettel. No és nagy éintőképernyővel, ami alkalmassá teszi a szövegszerkesztésre, tévézésre, játékra meg mindenre, amit egy laptop is tud.

Szóval most itt a nagy versenytárs.

A következő lépés a hajtogatható tablet lesz, mert ezzel a naggyal az a baj, hogy már megint majdnem akkora mint egy kisebb laptop.

A vég kezdete

Csak az a kérdés, hogy hanyadik. A múlt héten kivonult Irakból az utolsó "harcoló" amerikai dandár. Mostanra a katonák haza is értek északnyugati bázisukra.

Persze közel 50 ezer amerikai katona maradt Irakban. Ők "nem harcolnak", hanem kiképző és megfigyelő misszióban vannak. Tehát miközben maradnak, azért lassan mégiscsak mennek. Vajon ez már tényleg az iraki kaland végének a kezdete?

Újabb mérföldkő

Csatlakozva a nemrégi könyves jegyzethez; Kína felemelkedésének újabb állomásához érkeztünk: 2010-ben a kínai GDP megelőzi a japánt. Ezzel Kína a világ második legnagyobb gazdaságává válik. 2006-ban Németországot előzte meg, így lett harmadik. Most már második és ha folytatni tudja ezt az ütemet, akkor 20-30 éven belül első lesz. Ez azonban egyelőre vitatott.

Az alkalomhoz kapcsolódó vitához katt ide.

Fareed Zakaria

Az új évezred első évtizede még az amerikai hegemónia korszaka, de a világ változik és az USA egyre kevésbé lesz képes befolyásolni a világot. Nem egyszerűen arról van szó, hogy más nagyhatalmak felemelkednek, esetleg az USA riválisaivá válnak. Az új világrend nem az amerikai tagadása lesz, hanem annak továbbfejlesztése, amely fel fogja használni elődje sikeres intézményeit (kapitalizmus, szabadkereskedelem, tömegkultúra, tudományos és politikai intézmények). Az amerikai utáni világrendhez Amerikának is alkalmazkodnia kell, mert az alapvető gazdasági, demográfiai és politikai folyamatok alapján befolyása csökken.

Zakaria szerint korunk meghatározó történelmi folyamata a két ázsiai óriás, Kína és India (tágabb értelemben a fejlődő világ) felemelkedése. A szerző ezt a folyamatot távlatilag vizsgálja: a Nyugat évszázadok alatt felhalmozott előnye óriási, hatása nemcsak civilizációs, egyszerűen a modernitás nagyon sok eleme nyugati találmány, a többi civilizáció átveszi és saját ízlése szerint adaptálja őket. A Nyugat előnye olyan nagy, hogy a fejlődő államok felzárkózási folyamata még hosszú évtizedekig fog tartani.

A nagy méretek (a SUV autók, a végtelen utak, felhőkarcolók, vagy éppen a Grand Canyon) bűvöletében élő amerikaiak számára a legnagyobb kihívás Kína, amely még Amerikához képest is felfoghatatlanul óriási. A világ népességének ötöde bármire képes. Kína gazdasági növekedése a gazdaságtörténelem eddigi legnagyobb növekedési sztorija, amely kiemelt 300 millió embert a szegénységből, létrehozta a világ harmadik legnagyobb gazdaságát (vásárlóerő paritáson már rég a második) és a legnagyobb exportőrét. A kínai ugyanakkor praktikus és nem misszionárius civilizáció, az ország vezetői jobban tartanak a nagyhatalmi szerep csapdáitól, mint a külföld Kínától.

Az Egyesült Államok relatív előnye csökken, ugyanakkor messze nem egy haldokló nagyhatalom. Az amerikai társadalom továbbra is tele van alkotó energiával, kiemelkedő szaktudással, munka és életkedvvel. A lakosság lélekszáma növekszik, a termelékenység magas, itt vannak a világ legjobb egyetemei és kutatóintézetei. Az amerikai gazdaság a legkorszerűbb ágazatokban piacvezető.

Az amerikai birodalomnak fordított problémával kell szembenéznie, mint a hanyatló brit birodalomnak kellett. Londonnak gyengülő gazdasággal kellett volna fenntartania birodalmát, amely a legnagyobb politikai tehetséggel is lehetetlen. Amerikában nem a gazdaság a probléma, hanem a politikai folyamat. Az elmélyült és megszilárdult ideológiai ellentétek teszik lehetetlenné a korszerű, hatékony kormányzati reformokat, amelyek kezelnék az egészségügy és az oktatás kudarcait.

Az amerika utáni világrendben az amerikai külpolitikának változnia kell:

1. élnie kell a választás lehetőségével. Az USA sem elég erős ahhoz, hogy egyszerre mindent akarhasson. A kormányzás nem más mint stratégiai választások sorozata.
2. átfogó szabályokat kell alkotni (és betartani), mintsem egyéni érdekeket érvényesíteni. Így lehet érdekeltté tenni Kínát, Indiát, Oroszországot abban, hogy a kooperatív nemzetközi rend fennmaradjon.
3. a brit egyensúlyozási politika helyett inkább a Bismarcki modellt kell követnie. Bismarck az összes nagyhatalommal jobb kapcsolatra törekedett, mint azok egymás között, így Németország első lehetett az egyenlők között.
4. fenn kell tartani a nemzetközi intézmények sokszínűségét. A különféle feladatokra különböző intézmények alkalmasak.
5. aszimmetrikusan kell gondolkodnia. A rendet tagadó erők technológiai hátránya óriási, ezért kihívásukat csak aszimmetrikus eszközökkel intézhetik - a kihívásokra adott válaszoknak is aszimmetrikusnak kell lenniük. Ebből a szempontból Amerika különösen sebezhető: diplomáciai eszközeit nagyrészt visszafejlesztette, helyette van egy omnipotens hadserege. Vajon Afrika komplex problémáinak kezelésére tényleg egy új katonai parancsnokság létrehozása a legjobb módszer? Nyilvánvalóan nem, de az USA-nak nincs más eszköze!
6. ügyelnie kell arra, hogy akcióinak minél nagyobb legitimitása legyen. Ugyan kit érdekel Mexikóban, hogy kié a hatalom Bagdadban? De az mindenkit érdekel, hogyan viselkedik a kor egyetlen szuperhatalma.

Az Egyesült Államoknak le kell győznie félelmeit, magabiztos, a világra nyitott és optimista országként kell üdvözölnie az új korszakot. Ebben az esetben erős és nagy maradhat.

pundit

Tanult hindu, mester, tanító. A szanszkrit payndita szóból származik, az angol a 19. század elején vette át, jelentése: szakértő; szakmai autoritás; szakmai kommentátor, kritikus hozzászóló;

Tim Harford

Az egészségügyben kezelni kell az információs- és a moral hazard problémát. A kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a polgárok minél könnyebben jussanak információhoz a saját állapotukról és a lehetséges kezelésekről (alternatív orvosi konzultációk, könyvtárak, jogvédők, internetes portálok stb.).

Az erkölcsi kockázat problémáját pedig a finanszírozási rendszeren keresztül kell megoldani: a polgárok megfelelő ösztönzésével kerülhető el a nemtörődömség. A rejtett közgazda az egészségügy finanszírozásra a következőket javasolja: kötelező megtakarítás (a befizetett járulék automatikusan menjen egy megtakarítási számlára, amelyet csak egészségügyi számlák fizetésére lehet használni, amely névre szól és örökölhető) plussz kiegészítő katasztrófa biztosítás (a nagyon magas kórházi számlákat fizetné, társadalombiztosítási alapon).

A szegények megtakarítási és biztosítási számláját a közösség fizeti, de nem az egészségügy, hanem az általános szociális segély keretében (mi értelme fizetni a gyógyulásukat, ha nincs fedél a fejük fölött és nem képesek egészségesen táplálkozni?!).

Információs probléma

A hatékony piaci működés egyik legnagyobb akadálya az információs aszimmetria, amennyiben a tranzakció egyik oldalán álló fél teljes információval rendelkezik, a másik pedig csak valószínűségekkel. Amennyiben ez a helyzet, akkor szélsőséges esetben maga a piac is megszűnik (használt autók piacán az eladók tudják, hogy milyen műszaki állapotú autót kínálnak, a vásárló viszont csak annyit tud, hogy vannak jó és rossz állapotúak, számára a döntés kvázi vagy-vagy, azaz 50%-os valószínűség, ebben az esetben az átlagárig bizton számíthat arra, hogy csak lócitrom autót kap, azaz azt nem is érdemes megvenni, de a lócitromok a magasabb árak mellett sem esnek ki a piacról!)

A vadnyugat tipikus kisvárosában az első stabil, sokszor márvány és bronz díszítésű épületei bankok voltak. Egyes nagy márkák (pl Coca Cola) rettenetes összegeket költenek olyan reklámkampányokra, amelyeknek semmilyen információtartalma nincs. Az amerikai egyetemeken sok nagyon jó képességű diák tanul filozófiát, pedig nagyon kevés filozófus állást hirdetnek az országban. Miért?

Michael Spence nobel díjas közgazdász szerint a három jelenség közös magyarázata az információs probléma. Mindhárom esetben az információs aszimmetria megoldásáról van szó. A vadnyugaton a valódi bankok márványozott épületeket emeltek, így különböztették meg magukat a csalóktól. A Coca Cola hirdetéseinek nincs információ tartalmuk, a márkához kapcsolódó bizalmat fokozzák - végső soron tölthetne gyengébb minőségű szódát a dobozaiba. A filozófia szakos diákok logikusan építik a karrierjüket: bár nincs sok filozófusi állás, az egyetemi szakot - ellentétben más egyeteni szakokkal - nehéz elvégezni, eleve jó képességű emberek kemény munkával tudnak csak levizsgázni. A jó intellektuális képesség és a szorgalom pedig bármely szakmában, bármely munkakörben és bármely iparágban nagy kincs, ezért a filozófia szakos diákok nagyon jó esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon!

Világbajnokság hősök

A pozitív hősök:

A spanyol válogatott. Régen nem volt ennyire egyértelműen legjobb csapat. A csoportkör után négy nagyon jó ellenféllel játszottak: Portugália, Paraguay, Németország, Hollandia. Mind a négy csapat gyakorlatilag ugyanazt játszotta: megpróbálták kivédekezni a 90 percet, sikertelenül.

A spanyolok kiváló kombinatív játékot mutattak, minden elem jól működött, a kispadon pedig kiváló képességű játékosok ültek.

Ez a spanyol csapat igazi aranycsapat. Két évvel az EB megnyerése után most elhozzák a VB kupát is. Casillas, Sergio Ramos, Puyol, Piquet, Capdevila, Xavi, Xavi Alonso, Iniesta, Busquets, Villa, Torres (cserék: Jesus Navas, Pedro, Llorente, Fabregas, Mata, Marchena)

Thomas Müller - a németek meglepetésembere, a VB gólkirálya, 20 éves, két éve még a másodosztályban focizott; nem véletlenül ő a németek nagy reménysége...

Christiano Ronaldo - a sporttörténelem egyik legemlékezetesebb gólját szerezte, tarkóval pottyantotta a labdát saját maga elé majd bepasszolta a kapuba.

Diego Forlan - A negyedik helyezett Uruguay kulcsembere. Most kiderült miért szerződtette Ferguson a ManU-hoz. A VB legjobbjának is megválasztották.

Egy másik Diego, Maradona edzőként is megmutatta mit tud. Néha hozzáért a labdához, mondani sem kell, ilyenkor hatalmas ováció és vuvuzela orkán támadt.

Szlovákia - minden bizonnyal a leggyengébb képeségű csapat a VB-n, mégis nagy pedagógiai értéke van a szlovákok első VB szereplésének: a munka és a kűzdelem megtérül. Le a kalappal!

Paul Polip - a nemzetközi futball legújabb orákuluma a két éves oberhauseni tunyacsáp. A németek összes meccsét helyesen tippelte meg és eltalálta a világbajnokság nyertes csapatát is.

Negatív hősök:

Rosetti bíró óriási, a stadion kivetítőjére másodperceken belül visszajátszott lesgólt adott meg az argentinoknak, lehetetlen lélektani helyzetbe hozva az egyébként nem rossz mexikói csapatot. Az eset után lehetetlen helyzetbe került a FIFA videobírót elutasító álláspontja.

Felipe Melo - a brazil csapat középpályása. A negyeddöntőben öngólt fejelt majd egy buta szabálytalansággal kiállíttatta magát, megkönnyítve a hollandok dolgát.

De Jong - a döntő első félidejében bemutatott karaterúgása, amelynek szenvedőalanya Xavi Alonso, azonnali piroslapot érdemelt volna (plussz többmeccses eltiltás). A képre éppen ráfért a labda, tudniillik az elég távol volt az esettől...

Suarez - aza uruguayi csapat támadója, a sportszerűtlenségnek elég szép példáját adta, amikor a negyeddüntő hosszabbításának utolsó percében kézzel ütötte ki a gólvonalról a ghánaik lövését. A tizenegyespárbajt Uruguay nyerte.

Franciák - a csapategység felbomlásából nemcsak a francia labdarúgás legcsúfosabb kiesése, de politikai botrány is lett.

Olaszok/Angolok - nem jött össze, de nagyon nem.

Vuvuzela - csak reménykedni tudunk, hogy nem terjed el Európában ez a buta trombita.

Ökölszabály

Mikor éri meg tőzsdén vásárolni?

Egy Shiller nevű kutató 2001-ben elemezte a tőzsdék történelmi teljesítményeit és azt találta, hogy hosszú távon a 16 P/E mutató orientálja az árakat (6,25%-os profit). Időszakosan hol magasabbra, hol alacsonyabbra értékelték a vállalatokat, de a szórás a 16-os arány körül alakult ki. A nagy esések előtt jellemzően jóval magasabbak voltak az átlagos P/E mutatók. A dotcom lufi kipukkanása előtt a technikai cégekkel 30-as szinteken kereskedtek.

Ha körbenézünk ma a tőzsdéken rengeteg jó nevű céget találunk, amelyek 10-12 es P/E-en kaphatók. Ha Hosszú Távra gondolunk, akkor most nem rossz tőzsdézni!

Révai Gábor - Beszélgetések

Miértekről és hogyanokról. A technológiai civilizáció jellegzetessége, hogy elkezdett a hogyanokra koncentrálni és megfeledkezett a miértekről.

Az állatok valószínűleg képekben gondolkodnak.

Vannak kérdések, amire nem tudunk válaszolni, azért nem mert bár nyelvtanilag helyesek, de nincs értelmük vagy nincs rájuk válasz. Logikailag lehetetlen kérdésekre is lehet nyelvtanilag helyes választ adni és megfogalmazhatunk a valóságban nem létező dolgokról nyelvtanilag és logikailag helyes állításokat. A probléma az, hogy nem tudjuk melyek ezek a kérdések.

Az emberiség botlása az exponenciális növekedés. A fenntartható fejlődés matematikailag értelmezhetetlen: nem lehet úgy maximalizálni a jelen generációk fogyasztását, hogy a jövő generáció jólétét is maximalizáljuk. Egy függvényt nem lehet két célfüggvény szerint optimalizálni! Ha egyszerre két célfüggvényt akarunk optimalizálni, akkor abból ellentmondó egyenletek, ellentmondó gazdasági intézkedések fognak születni.

End of an era

Tegnap megtörtént a váltás a Downing Streeten. Brown úr köszönetet mondott és elköltözött. Cameron úr szintén köszönetet mondott és beköltözött.

Szépen nyugodtan, nagy sírás-rívás nélkül véget ért egy korszak, 13 év munkáspárti kormányzás. Véget ért az a korszak, amelyben Anglia az angolszász modell európai győzelmét hirdette. 13 év alatt megelőzték az összes európai nagyot életszínvonal, versenyképesség, kobakra jutó nemzeti jövedelem tekintetében. A korszerű, rugalmas, high-tech, erős valutájú Anglia korszaka, amelyben divatossá váltak a melegek, elfogadottá váltak a mindenféle kisebbségek, a multikulturalizmus. Az a korszak, amelynek zászlóshajója a Premier League, a tökéletesen kapitalista alapon működő, profitorientált futball-liga. A leverage korszaka, a korlátlan hitel korszaka.
Meglátjuk mit hoz a következő korszak, amelyet a monstre költségvetési hiány és államadósság fog jellemezni.

Szöveg

"Azér vagyunk ilyen sokan, mer vót valami demagógiai robbanás vagy micsoda, bemonta a tévé. Most az is hozza ide a port vagy micsodát."

"Kitört valami kráter a újzélandon és el köll zárni a légteret nehogy idejöjjön a por. Bemonta a tévé"

"Persze mer elvitték a lóóvét a Bajnaigordonbraun meg a Komompárorbánviktor. Elvitték a lóóvét."

"Na jó, itt van mámost a KormányViktor, ő mosmaj renbeteszi az ószágot. Egyik percbe lesz adócsökkentés aztán a másikba meg mégse, mint a Lendkerék Ildikó, nem lesz gázáremelés osztán mégis vót, hogy legyen mibő botoxozni az arcát. Ittvagyunk a szecesszióba, vagymi."

"Meg a simonandrás fogsorcéget alapított valami lovagoknak, bemontaja tévé, hogy itt vannak a fogsorlovagok""

Május elseje

Lassan egy hete voltak a választások. Mindhárom virtuális pezsgőt ki kellett bontani.
1, eltűnt az szdsz
2, eltűnt az mdf
3, megvan a 2/3
Az ország csaknem egésze narancsszínű. Orange county, California.
Fordított 1994.
Levitézlett kommerek habzó szájjal acsarkodnak, pedig nem kéne, maguknak és főleg Ferinek köszönhetik.
Két hét múlva összeül a Parlament. Nemsokára jön Viktor 2.0. Sok a tennivaló, szinte felsorolni is nehéz mi mindent kell(ene) megcsinálni, mi minden maradt el ebben az elveszett évtizedben.
Egykulcsos adó? Önkormányzati reform? Zöld fordulat? Új külpolitika? Roma integráció? Közbeszerzési rendszer? Választási rendszer? Költségvetési aranyszabály?
hatalmas feladatok. A harmada már óriási előrelépés lenne!
Ne felejtsem el...a kis könyve be kell jegyzetelni:
Bajnai Gordon 2009-2010
Orbán Viktor 2010-

Választás 2010

Egy hét múlva már a két ciklus közötti senkiföldjén leszünk. Itt van hát az ideje egy választási előrejelzésnek.
Az alapelméletem az, hogy a 2009-es EP parlamenti választás óta nem változtak az erőviszonyok a nagy pártok között. 2010-ben az előző országos választáshoz képest a következő tényezők okozhatnak eltéréseket:
1, az OGY választás tétje nagyobb, mint az EP választásé - magasabb részvétel elsősorban a bizonytalanokat mozgathatja meg (jó a nagy néppártoknak, rossz a kicsiknek);
2, a kispártok eltérő túlélési stratégiákat választottak: az szdsz lebomlott, az mdf követhetetlen szövetségi stratégiát választott, az LMP egyre hitelesebben lépett fel, mint alternatív-zöld-globalizációellenes proto kommunista párt.
3, a három nagy versenyében érvényesült a mindenki mindenki ellen elv. A jobbik stabilizálta magas támogatottságát a válságövezetek radikális szavazóbázisában. A fidesz a Dunántúlon és Hunnia déli részein hozza a 2/3-ot, az mszp törzsbázisának törzsbázisára számíthat. Az elmúlt évben a nagyok között nehezen lehet komoly erőeltolódásokat látni: az mszp botrányai (nokiás doboz, Zuschlag, Erzsébetváros) illetve a Fidesz egyre mérsékeltebb programja semelyik irányba nem tudott jelentős vonzó hatást gyakorolni.
4, Egyes kispártok eltűnése a politikai térből valószínüleg jelzi a választói és aktivista bázisának elöregedését, kihalását: sem a MIÉP sem a Munkáspárt nem tudott országos listát állítani.

Tehát...az előbbi pontokat figyelembe véve jöjjön az előrejelzés:
1, Fidesz nyeri a választásokat. 2009-ben 56%-ot kapott, 2010-ben +/-3%-kal lehet számolni, vagyis véleményem szerint 53-59% közötti eredményre számíthat.
2, Második helyezett az mszp lesz: 2009-ben 17%-ot szedett össze, a mostani választásnak nagyobb a tétje, a párt továbbra is nagy társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, ezért ennél szinte biztos jobb eredményt ér el, 20-25%-ra várom.
3, Harmadik helyezett a jobbik, szerintem a 2009-es 15%-nál gyengébb eredménnyel. Jobbik: 10-14%
4, Kispártok tekintetében szerintem igazi esélye az LMP-nek van, amelyik hitelesen képes megszólítani a baloldali fiatal szavazókat, illetve az szdsz volt fővárosi szavazóit. Az mdf sikere mindenképpen meglepetés lenne, figyelembe véve a súlyos szervezeti gondokat és a következetlen szövetségi politikáját. A civil lista egész biztos meglepetést fog okozni, bizonyára több százalékot kap, mint azt ma bárki gondolná, a küszöb megugrása ugyanakkor aligha várható tőlük.
5, Meglepetések tekintetében egy kis ökölszabály: baloldai szavazó nem vész el csak átalakul. A meglepetéseket a baloldali szavazók tömeges megjelenése fogja jelenteni. Ez azzal az eredménnyel járhat, hogy bekerül az LMP és az mszp is jobb eredményt ér el, mint amire a kutatások alapján számítani lehet. A Fidesz hozni fogja a maga 2/2,5 millió szavazóját, ám arányban a magasabb részvétellel ez rosszabb eredményt jelenthet a párt számára.

Végül egy toto tipposzlop a hat országos lista tekintetében:
1, Fidesz - 55%
2, MSZP - 24%
3, Jobbik - 12%
4, LMP - 5%
5, MDF - 2%
6, Civil - 2%