Tuesday, August 31, 2010

A vég kezdete

Csak az a kérdés, hogy hanyadik. A múlt héten kivonult Irakból az utolsó "harcoló" amerikai dandár. Mostanra a katonák haza is értek északnyugati bázisukra.
Persze közel 50 ezer amerikai katona maradt Irakban. Ők "nem harcolnak", hanem kiképző és megfigyelő misszióban vannak. Tehát miközben maradnak, azért lassan mégiscsak mennek. Vajon ez már tényleg az iraki kaland végének a kezdete?

Friday, August 27, 2010

Újabb mérföldkő

Csatlakozva a nemrégi könyves jegyzethez; Kína felemelkedésének újabb állomásához érkeztünk: 2010-ben a kínai GDP megelőzi a japánt. Ezzel Kína a világ második legnagyobb gazdaságává válik. 2006-ban Németországot előzte meg, így lett harmadik. Most már második és ha folytatni tudja ezt az ütemet, akkor 20-30 éven belül első lesz. Ez azonban egyelőre vitatott.
Az alkalomhoz kapcsolódó vitához katt ide.

Thursday, August 12, 2010

Fareed Zakaria

Az új évezred első évtizede még az amerikai hegemónia korszaka, de a világ változik és az USA egyre kevésbé lesz képes befolyásolni a világot. Nem egyszerűen arról van szó, hogy más nagyhatalmak felemelkednek, esetleg az USA riválisaivá válnak. Az új világrend nem az amerikai tagadása lesz, hanem annak továbbfejlesztése, amely fel fogja használni elődje sikeres intézményeit (kapitalizmus, szabadkereskedelem, tömegkultúra, tudományos és politikai intézmények). Az amerikai utáni világrendhez Amerikának is alkalmazkodnia kell, mert az alapvető gazdasági, demográfiai és politikai folyamatok alapján befolyása csökken.
Zakaria szerint korunk meghatározó történelmi folyamata a két ázsiai óriás, Kína és India (tágabb értelemben a fejlődő világ) felemelkedése. A szerző ezt a folyamatot távlatilag vizsgálja: a Nyugat évszázadok alatt felhalmozott előnye óriási, hatása nemcsak civilizációs, egyszerűen a modernitás nagyon sok eleme nyugati találmány, a többi civilizáció átveszi és saját ízlése szerint adaptálja őket. A Nyugat előnye olyan nagy, hogy a fejlődő államok felzárkózási folyamata még hosszú évtizedekig fog tartani.
A nagy méretek (a SUV autók, a végtelen utak, felhőkarcolók, vagy éppen a Grand Canyon) bűvöletében élő amerikaiak számára a legnagyobb kihívás Kína, amely még Amerikához képest is felfoghatatlanul óriási. A világ népességének ötöde bármire képes. Kína gazdasági növekedése a gazdaságtörténelem eddigi legnagyobb növekedési sztorija, amely kiemelt 300 millió embert a szegénységből, létrehozta a világ harmadik legnagyobb gazdaságát (vásárlóerő paritáson már rég a második) és a legnagyobb exportőrét. A kínai ugyanakkor praktikus és nem misszionárius civilizáció, az ország vezetői jobban tartanak a nagyhatalmi szerep csapdáitól, mint a külföld Kínától.
Az Egyesült Államok relatív előnye csökken, ugyanakkor messze nem egy haldokló nagyhatalom. Az amerikai társadalom továbbra is tele van alkotó energiával, kiemelkedő szaktudással, munka és életkedvvel. A lakosság lélekszáma növekszik, a termelékenység magas, itt vannak a világ legjobb egyetemei és kutatóintézetei. Az amerikai gazdaság a legkorszerűbb ágazatokban piacvezető.
Az amerikai birodalomnak fordított problémával kell szembenéznie, mint a hanyatló brit birodalomnak kellett. Londonnak gyengülő gazdasággal kellett volna fenntartania birodalmát, amely a legnagyobb politikai tehetséggel is lehetetlen. Amerikában nem a gazdaság a probléma, hanem a politikai folyamat. Az elmélyült és megszilárdult ideológiai ellentétek teszik lehetetlenné a korszerű, hatékony kormányzati reformokat, amelyek kezelnék az egészségügy és az oktatás kudarcait.
Az amerika utáni világrendben az amerikai külpolitikának változnia kell:
  1. élnie kell a választás lehetőségével. Az USA sem elég erős ahhoz, hogy egyszerre mindent akarhasson. A kormányzás nem más mint stratégiai választások sorozata.
  2. átfogó szabályokat kell alkotni (és betartani), mintsem egyéni érdekeket érvényesíteni. Így lehet érdekeltté tenni Kínát, Indiát, Oroszországot abban, hogy a kooperatív nemzetközi rend fennmaradjon.
  3. a brit egyensúlyozási politika helyett inkább a Bismarcki modellt kell követnie. Bismarck az összes nagyhatalommal jobb kapcsolatra törekedett, mint azok egymás között, így Németország első lehetett az egyenlők között.
  4. fenn kell tartani a nemzetközi intézmények sokszínűségét. A különféle feladatokra különböző intézmények alkalmasak.
  5. aszimmetrikusan kell gondolkodnia. A rendet tagadó erők technológiai hátránya óriási, ezért kihívásukat csak aszimmetrikus eszközökkel intézhetik - a kihívásokra adott válaszoknak is aszimmetrikusnak kell lenniük. Ebből a szempontból Amerika különösen sebezhető: diplomáciai eszközeit nagyrészt visszafejlesztette, helyette van egy omnipotens hadserege. Vajon Afrika komplex problémáinak kezelésére tényleg egy új katonai parancsnokság létrehozása a legjobb módszer? Nyilvánvalóan nem, de az USA-nak nincs más eszköze!
  6. ügyelnie kell arra, hogy akcióinak minél nagyobb legitimitása legyen. Ugyan kit érdekel Mexikóban, hogy kié a hatalom Bagdadban? De az mindenkit érdekel, hogyan viselkedik a kor egyetlen szuperhatalma.
Az Egyesült Államoknak le kell győznie félelmeit, magabiztos, a világra nyitott és optimista országként kell üdvözölnie az új korszakot. Ebben az esetben erős és nagy maradhat.

Thursday, August 05, 2010

pundit

Tanult hindu, mester, tanító. A szanszkrit payndita szóból származik, az angol a 19. század elején vette át, jelentése: szakértő; szakmai autoritás; szakmai kommentátor, kritikus hozzászóló;