Levitt ás Dubner kiválasztott néhány érdekes kérdést és megvizsgálta őket a közgazdaságtan eszköztárával, különös tekintettel a szereplők érdekeltségi viszonyaira. Az eredmények:
- a chicagoi középiskolai tanárok és a szumó birkózók időnként csalnak. Előbbiek a diákok tesztjeit javítják fel, hogy az osztályátlag teljesítse a hatóságok elvárásait. A tornán több nyert meccsel rendelkező szumó bírkózók nyerni hagyják gyengébb ellenfeleiket, akik a szívességet a következő tornán visszaadják.
- A kuklux (görög cyclosból jön) klán kevésbé volt erőszakos, mint amilyen híre volt. A tagokat inkább a network élmény és a titkolózás tartotta össze. Amikor nyilvánosságra kerültek a szigorú titkok, akkor a klán összeomlott.
- Az ingatlanügyök érdekei éppen ellentétesek az ügyfél érdekével. Az ügynök nem a minél magasabb árban érdekelt, hanem abban, hogy minél hamarabb eladja az ingatlant - épp az ügyfél érdekével ellentétben, akinek lényegében mindegy, hogy 1-2 héttel később, de 10-20%-kal magasabb áron kel el.
- A drogkereskedő klánok igazgatótanácsának tagjai nagyon sok pénzt keresnek, de cserébe életük negyedét a börtönben töltik. A klánok regionális vezetői és regionális menedzserei (kerületenként 3 fő) elég jól élnek. A kerületi menedzserek 30-60 talpas drogkereskedőt irányítanak, akik egy-egy sarkon várják a vásárlókat. A sarki drogkereskedő minimálbérért dolgozik és a szüleinél lakik, annak ellenére, hogy harmaduk négy éven belül erőszak (belső vagy külső leszámolás, vagy egy őrült drogos) áldozatává válik. Mindazonáltal a minimálbéres dílerek szerencsésnek mondhatják magukat, mert legalább már bekerültek a szervezetbe; mindannyiuk helyére három szervezeten kívüli pályázik. Hiába nagyon keveseknek éri meg igazán a drogkereskedelem, de ők nagy pénzt szakítanak: az emberek rosszul értékelik a valószínűségeket - hiába minél kisebb az esély, ha elég nagy a főnyeremény, akkor az emberek egyre szívesebben játszanak.
- a 90-es években drasztikusan csökkent a bűnözés Amerikában. A szakértők a gazdasági növekedéssel, új rendőrségi technikákkal, súlyosabb büntetésekkel magyarázták ezt a folyamatot. Valójában a legfontosabb oka a kriminalisztikai statisztikák javulásának a 70-as években bevezetett abortusz reform: a nem kívánt, elhanyagolt gyermekek, akik a legvalószínűbb bűnözők, nem születtek meg.
