Az egészségügyben kezelni kell az információs- és a moral hazard problémát. A kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a polgárok minél könnyebben jussanak információhoz a saját állapotukról és a lehetséges kezelésekről (alternatív orvosi konzultációk, könyvtárak, jogvédők, internetes portálok stb.).
Az erkölcsi kockázat problémáját pedig a finanszírozási rendszeren keresztül kell megoldani: a polgárok megfelelő ösztönzésével kerülhető el a nemtörődömség. A rejtett közgazda az egészségügy finanszírozásra a következőket javasolja: kötelező megtakarítás (a befizetett járulék automatikusan menjen egy megtakarítási számlára, amelyet csak egészségügyi számlák fizetésére lehet használni, amely névre szól és örökölhető) plussz kiegészítő katasztrófa biztosítás (a nagyon magas kórházi számlákat fizetné, társadalombiztosítási alapon).
A szegények megtakarítási és biztosítási számláját a közösség fizeti, de nem az egészségügy, hanem az általános szociális segély keretében (mi értelme fizetni a gyógyulásukat, ha nincs fedél a fejük fölött és nem képesek egészségesen táplálkozni?!).
Információs probléma
A hatékony piaci működés egyik legnagyobb akadálya az információs aszimmetria, amennyiben a tranzakció egyik oldalán álló fél teljes információval rendelkezik, a másik pedig csak valószínűségekkel. Amennyiben ez a helyzet, akkor szélsőséges esetben maga a piac is megszűnik (használt autók piacán az eladók tudják, hogy milyen műszaki állapotú autót kínálnak, a vásárló viszont csak annyit tud, hogy vannak jó és rossz állapotúak, számára a döntés kvázi vagy-vagy, azaz 50%-os valószínűség, ebben az esetben az átlagárig bizton számíthat arra, hogy csak lócitrom autót kap, azaz azt nem is érdemes megvenni, de a lócitromok a magasabb árak mellett sem esnek ki a piacról!)
A vadnyugat tipikus kisvárosában az első stabil, sokszor márvány és bronz díszítésű épületei bankok voltak. Egyes nagy márkák (pl Coca Cola) rettenetes összegeket költenek olyan reklámkampányokra, amelyeknek semmilyen információtartalma nincs. Az amerikai egyetemeken sok nagyon jó képességű diák tanul filozófiát, pedig nagyon kevés filozófus állást hirdetnek az országban. Miért?
Michael Spence nobel díjas közgazdász szerint a három jelenség közös magyarázata az információs probléma. Mindhárom esetben az információs aszimmetria megoldásáról van szó. A vadnyugaton a valódi bankok márványozott épületeket emeltek, így különböztették meg magukat a csalóktól. A Coca Cola hirdetéseinek nincs információ tartalmuk, a márkához kapcsolódó bizalmat fokozzák - végső soron tölthetne gyengébb minőségű szódát a dobozaiba. A filozófia szakos diákok logikusan építik a karrierjüket: bár nincs sok filozófusi állás, az egyetemi szakot - ellentétben más egyeteni szakokkal - nehéz elvégezni, eleve jó képességű emberek kemény munkával tudnak csak levizsgázni. A jó intellektuális képesség és a szorgalom pedig bármely szakmában, bármely munkakörben és bármely iparágban nagy kincs, ezért a filozófia szakos diákok nagyon jó esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon!
