A lapos világról szóló könyv meglehetősen nyugtalanító világképet mutat be, a globalizáció új, harmadik korszakát. Globalizáció 1.0 Columbus útjától kezdődött és 19. század végéig tartott. Ennek a globalizációnak az államok voltak a szereplői: gyarmatosítók és gyarmatosítottak. Globalizáció 2.0 a 19. század végén indult és kb. napjainkig tartott: főszereplői a globális árupiacokon cselekvő multinacionális vállalatok voltak, eredménye pedig az lett, hogy a világ 500 legnagyobb vállalata globális értékláncot és globális ügyfélhálózatot épített ki.
Friedman szerint egy sor technikai és politikai változás eredményeként a globalizáció az ezredfordulón új korszakba lépett: a résztvevők már nem vállalatok, hanem emberek, individuumok, munkavállalóként és fogyasztóként egyaránt. A következménye pedig szinte felfoghatatlan: hárommilliárd ember belépése a világpiacra. Mindez a világgazdaságnak az ipari forradalom óta nem látott méretű átrendeződéséhez fog vezetni.
Melyek azok a folyamatok, amelyek lehetővé tették a globalizáció új szakaszának kibontakozását? A szerző tíz ilyet említ:
1, politikai változások: 11-9, vagyis november 9. a berlini fal leomlásának napja - a liberális demokrácia és a piacgazdaság győzelme, a történelem vége;
2, a 90-es évek internetforradalma;
3,Workflow szoftwerek - munkafolyamatok digitalizálása, részekre bonthatósága;
4, Feltöltés - bárki közzéteheti szellemi termékét, csak egy internetkapcsolat és egy számítógép kell;
5, Outsourcing - szolgáltatások kiszervezése
6, Offshoring - termelés kiszervezése
7, Globális beszállítói hálózatok megszervezése és digitalizálása
8, Insourcing - vállalatok belső folyamataikat is piacra viszik, amennyiben azok értékesek mások számára (elmosódnak a vállalatok külső-belső határai. pl. a Toshiba laptopokat a UPS szervizeli, vagy: a Bank of India internetbank rendszerét a HP modernizálja)
9, In-forming - az egyén azon lehetősége, hogy egyszerű webes eszközökkel kiépítse a saját "beszállítói" hálózatát, olcsón és gyorsan szerezzen be releváns információkat;
10, Szteroidok (mindazon mobil elektronikai kütyük, amelyek digitalisak, személyre szabhatók és képesek megjeleníteni a virtuális teret)
Friedman szerint globalizáció 3.0-ban hármas konvergencia zajlik:
I. technikai konvergencia: a lapos világot létrehozó technológiák egymás hatékonyságát növelik. Olyanok mint a sör és a virsli, komplementerek, egymás terjedését segítik.
II. A lapos világban az üzleti modell is ellaposodik: a vállalatok egyre jobban preferálják a horizontális együttműködést. Ezzel párhuzamosan a szervezetük is laposodik: kevesebb hierarchia, kevesebb vertikális szint, mivel a lapos világban a leghatékonyabb tevékenységre kell koncentrálni, a back-office-t ki lehet szervezni Indiába.
III. politikai konvergencia: Kína, India, a korábbi szovjet blokk, Dél-Amerika országai és Dél-Ázsia nagy vonalakban ugyanazt a gazdasági receptet fogadta el: liberalizáció, szabad kereskedelem, bekapcsolódás a világgazdaságba. A globális kapitalizmus elfogadása a 21. századot leginkább meghatározó politikai jelenség.
