Saturday, September 29, 2007

Sarkozy meter

Az európai sajtó új szokása, hogy választások után rendszeresen megvizsgálja, hogyan állnak a reformok. 2007-ben a LeMonde indított egy Project Sarkozy méröt.
De nézzük most a Merkel metert!
4,2%-ra csökkent...hiába ha tele a kassza nincs reform...
A hiretelen ellenörzésre egy rövid LeMondeDiplomatique cikk az apropó. Egy tanulmányra hivatkozva kijelenti a francia lap, hogy 1986 óta stagnál a német életszínvonal! 2006 augusztusában az átlag német 1320 Eurót vitt haza, 1986-ban 1315 Eurót.
A stagnálás oka elsösorban az adók emelkedése. 1986-ban évi 5600 E volt az évi adóteher, 2006-ban átlag 9300E,

John Lewis Gaddis

Tocqueville a 19. század elején megjósolta, hogy a jövő két szuperhatalma Oroszország és az USA lesz. A két ország közötti fejlődési hasonlóságok illetve az érdekütközések hiánya egyfajta együttérzést épített ki közöttük. Ezt az együttérzést a század végének közlekedési és hírközlési forradalma bontotta le: az amerikai közvéleményt sokkolták a hátborzongató nyomorról szóló oroszországi hírek.
A Szovjetunió és az USA először nem katonai téren töltötte be az Európában keletkező vákuumot. Az első világháború után ideológiájuk tört be a kontinensre. Wilson és Lenin világképe hasonlóan univerzális és determinisztikus; irányuk volt ellentétes. A két ideológiai áramlatra Európa a fasizmussal válaszolt: elutasította a kommunista világforradalmat éppúgy, mint a szabad liberális kapitalizmust. Európa gazdasági csődjét megelőzte ideológiai és etikai bukása!
BIZTONSÁG
A második világháború pillanatában a két szuperhatalom eltérően értelmezte a biztonság fogalmát. Mindez nagyban hozzájárult a hidegháború kialakulásához. Az USA demokratikusan választott vezetői a biztonságot kollektív jószágként értelmezték, amelyet senkitől sem lehet megtagadni. A pártállami Szovjetunióban nincs különbség a párt, az állam és a teljhatalmú diktátor személyes biztonsága között. A Szovjetunió érdeke Sztálin érdeke, és fordítva. A nemzetbiztonság az ő személyes biztonsága, amelyet a sztálini paranoia időszakában csak a potenciális ellenfelek fizikai elpusztításával tartottak garantálhatónak. Az eltérő értelmezés eltérő biztonsági stratégiához vezetett. Az USA a szövetségesek meggyőzésére, beleegyezésére épített. A Szovjetunió saját társadalmi rendszerét vezette be az elfoglalt területeken. ’Ez nem is történhetett másként’.
A két fél eltérő birodalomépítési dinamikát és technikákat vetett be. Sztálin háborús célja a területszerzés volt, amely a nagyorosz nacionalizmus céljait tükrözte (világforradalmi köntösben). Az USA birodalma már az első világháború után elkezdett épülni (dollárbirodalom), de csak Pearl-Harbour bombázása ébresztette rá az amerikaiakat, hogy védelmében katonai erővel is fellépjenek. Az amerikai birodalmat három intézményrendszerre kívánták építeni: globális katonai jelenlét, ENSZ, Bretton Woods-i gazdasági rend.
KOREA
Az európai hidegháború valós problémák miatt mélyült el. Ázsiában félreértések miatt! Kínát sem az USA sem a SZU nem tartotta alapvetően fontosnak. Kezdetben mindkét fél a japánok ellen küzdő nacionalistákat támogatta. Mao sikerei mindkét felet Kína-politikájának átértékelésére kényszerítette. Az USA számára Japán fontosabb volt a globális támaszpontrendszer szempontjából. Egy kínai-Tito vezette Kína nem borította volna fel a hatalmi erőegyensúlyt.
Mao szemlélete ugyanakkor Kína centrikus volt. Számára a második világháború csak egy periférikus eseménysor, amely elvonja a világ figyelmét az igazán fontos dologról: a Kína feletti uralom megszerzéséért folyó harcról. Mao személyes meggyőződése ideologikus volt: a világ vezető imperialista hatalma nem fogja hagyni, hogy Kínában a kommunizmus győzzön. A kínai vezetés az amerikaiak Csendes-óceáni jelenlétét (Fülöp-szigetek, Japán, Korea, Indokina) egy Kína elleni invázió előjátékának tartották. Mao hosszú álmatlan éjszakák után döntött úgy, hogy a koreai polgárháborúba beavatkozó amerikaiakkal megütközik (önkéntesek).
ATOMFEGYVEREK
A hidegháború kezdeti időszakának megértéséhez látni kell, hogy a hidrogénbomba megjelenéséig az atomfegyvert Nagaszaki és Hirosima alapján értékelték. Az 1945 augusztusában ledobott fegyvereket hatékonynak (gazdaságosnak) tartották, de nem kirívóan pusztítónak. Tokiót, Münchent vagy Drezdát ugyanúgy elpusztították a hagyományos fegyverek, mint Hirosimát! Az atomfegyvert mindkét fél pszichológia fegyvernek tekintette. A következő nagy háborút nem az atomkorszak fényében képzelték el, hanem a másodi világháború tapasztalatai alapján. A hidegháború katonai próbája a koreai konfliktus volt (masszív hagyományos fegyverkezéshez vezetett – USA megháromszorozta védelmi kiadásait, felfegyverezték az NSZK-t). A kölcsönös elrettentéshez kellett a hidrogénbomba és a célba juttatáshoz szükséges rakétatechnológia.
„A szovjet vezetés…a New York Times-ból értesült az atomfegyver előállításának lehetőségéről”, Laurence cikkéből, amely a maghasadás katonai jelentőségével foglalkozott. A cikket egy orosz származású történész kivágta a lapból és ásványkutató apjának postázta, aki a moszkvai tudományos akadémia tagja volt. Sztálin egész addig nem vette komolyan a kémiai anyagok erejét, amíg egy fiatal orosz fizikusnak (Fjodorov) fel nem tűnt, hogy az angol-amerikai szaklapokból eltűntek az atomfizikával kapcsolatos hírek. Az amerikai atomprogramot a titkosítás buktatta le!

Tuesday, September 25, 2007

Kerék páros város

Voltam szíves megtekinteni a kerülj nyeregbe kiállítást. Kerékpáros életképek a 20. század elejéröl. Bruhaha. A tranzitcafe mennyezetéröl lelóg 7-8 fekete-fehér kép. Háát ha ez kiállítás, akkor az'art'ját neki! De a capuccino egész jó és van wifi meg játszósarok a gyerekeknek, nomeg biciklitároló. Ami a hardvert illeti tranzitcafe belehúzott. Van miböl. Szoci pénzeket mosnak.

Szokásos bejegyzés

A héten nagyon világossá vált, hogy elkerülhetetlenül ösz van. Sárgulnak a levelek és este hét óra tízkor koromsötét van odakinn.
hajhaj

Monday, September 24, 2007

Éttermek

Amiket ki kell próbálni:

  • Trófea (XI. kerület)
  • Segal (V. kerület)
  • Csalogány (I. kerület)
  • Aranysárkány (Szentendre)

Monday, September 10, 2007

öncél

Nos elég rég blogoltam. Nem volt sok írni való. Az augusztus végi november ágynak döntött és ismét egy hétig akadályoztam saját magam. Gyenge vagyok mint egy füszál.
Ma megkezdödött a zmne, ami februárban még csak egy könnyebb kis vicc volt, az mára valóság. Nos, addig is, ki kell használni a lehetöségeket, amelyek a diáklétböl adódnak. Igencsak elö kellene bányászni a diákigazolványt, és annak birtokában megnézni, milyen aegee események lesznek, illetve bekopogtatni a külügyminisztériumba is. No ezeket nem kellene elfelejteni! Egyböl föl is irom, hogy diákigazolvány!

Saturday, September 01, 2007

Ösz

Itt van az ösz itt van újra. A nyarat kellemes családi hétvégével zártuk a Bakonyban. Szép környezet, jó kaják, kellemes levegö. Kiváló volt. A héten pedig kezdödik az ösz és a tevékenység idöszaka!
Goodbye Summer 2007