Nos túl vagyok a hét eleji izgalmakon. A B-i út ismét meglehetősen fárasztóra sikeredett, mivel a keddi szubhumán pisi-vér-tödő program összesen kb. 20-25 percig tarthatott, eztán a fennmaradó napot el kellett püfölni. Szerencsére a hazafelé tartó gépen szinte alig volt utas, így gyorsak voltunk, kényelmes volt, a cabin-crew pedig poénkodós volt. Odafelé Alberto volt a légi utaskísérő. Na ha ezt pár év múlva bárki érti, akkor díjat kap cserébe.
Tegnap Waterloo volt a tőzsdén. Komoly veszteségeket szenvedtünk. Szerencsére a tartalékok bevetésre készen állnak, így a parancsnokság bármikor kiadhatja a parancsot az ellencsapásra. Mint tudjuk az ellencsapás indításának feltétele az ellenség előrenyomulásának, támadásának elakadása. A továbbiakban folymatosan tájékozódni kell az eseményekről. Lehet, hogy szükséges átmeneti visszavonulás is...
No comments:
Post a Comment