Ezzel a címmel írt cikket az india-amerikai Ruchir Sharma, Morgan Stanley alapkezelő egyik elemzője. Történelmi példákkal érvel amellett, hogy a nemzetek gazdagodásával - a józan ész logikájával épp ellentétesen - csökken az ásványi kincsek iránti igényük! Ugyanis az ásványkincsek áramelekedése új alternatívák megjelenését ösztönzi: az árak ideiglenesen emelkedhetnek ugyan, de a helyettesítő termékek letörik az árakat. Ma az olaj reálértéke nem magasabb, mint az 1970-es évek közepén, illetve 1870-ben!
Az 1980-as években a két nagy olajsokk után nem állt meg az élet. Japán és Európa gyors növekedést produkált, mégsem szabadultak el az energiaárak. Ennek oka az energia árrugalmassága: ha túl magasra szökik, akkor a fogyasztók nem veszik meg, illetve helyettesítő termékeket fejlesztenek ki.
Sharma szerint nem kell megijedni a kínai és az indiai fogyasztóktól. Kína energiaigényét nagyrészt az exportja húzta, amely export most lassulni fog. Hiába a világ egyötöde, Kína csak 9%-át használja fel a világ olajának, szemben az Usa és Európa 60%-val. Utóbbi kettő épp válságban van, miközben azon dolgozik, hogyan csökkentheti energiafogyasztását.
Fazit: a magas energiaárak korszaka nem most jön, inkább egy hosszú stagnáló időszak következik. Meglátjuk.
Az 1980-as években a két nagy olajsokk után nem állt meg az élet. Japán és Európa gyors növekedést produkált, mégsem szabadultak el az energiaárak. Ennek oka az energia árrugalmassága: ha túl magasra szökik, akkor a fogyasztók nem veszik meg, illetve helyettesítő termékeket fejlesztenek ki.
Sharma szerint nem kell megijedni a kínai és az indiai fogyasztóktól. Kína energiaigényét nagyrészt az exportja húzta, amely export most lassulni fog. Hiába a világ egyötöde, Kína csak 9%-át használja fel a világ olajának, szemben az Usa és Európa 60%-val. Utóbbi kettő épp válságban van, miközben azon dolgozik, hogyan csökkentheti energiafogyasztását.
Fazit: a magas energiaárak korszaka nem most jön, inkább egy hosszú stagnáló időszak következik. Meglátjuk.
No comments:
Post a Comment