Thursday, July 15, 2010

Tim Harford


Az egészségügyben kezelni kell az információs- és a moral hazard problémát. A kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a polgárok minél könnyebben jussanak információhoz a saját állapotukról és a lehetséges kezelésekről (alternatív orvosi konzultációk, könyvtárak, jogvédők, internetes portálok stb.).
Az erkölcsi kockázat problémáját pedig a finanszírozási rendszeren keresztül kell megoldani: a polgárok megfelelő ösztönzésével kerülhető el a nemtörődömség. A rejtett közgazda az egészségügy finanszírozásra a következőket javasolja: kötelező megtakarítás (a befizetett járulék automatikusan menjen egy megtakarítási számlára, amelyet csak egészségügyi számlák fizetésére lehet használni, amely névre szól és örökölhető) plussz kiegészítő katasztrófa biztosítás (a nagyon magas kórházi számlákat fizetné, társadalombiztosítási alapon).
A szegények megtakarítási és biztosítási számláját a közösség fizeti, de nem az egészségügy, hanem az általános szociális segély keretében (mi értelme fizetni a gyógyulásukat, ha nincs fedél a fejük fölött és nem képesek egészségesen táplálkozni?!).
Információs probléma
A hatékony piaci működés egyik legnagyobb akadálya az információs aszimmetria, amennyiben a tranzakció egyik oldalán álló fél teljes információval rendelkezik, a másik pedig csak valószínűségekkel. Amennyiben ez a helyzet, akkor szélsőséges esetben maga a piac is megszűnik (használt autók piacán az eladók tudják, hogy milyen műszaki állapotú autót kínálnak, a vásárló viszont csak annyit tud, hogy vannak jó és rossz állapotúak, számára a döntés kvázi vagy-vagy, azaz 50%-os valószínűség, ebben az esetben az átlagárig bizton számíthat arra, hogy csak lócitrom autót kap, azaz azt nem is érdemes megvenni, de a lócitromok a magasabb árak mellett sem esnek ki a piacról!)
A vadnyugat tipikus kisvárosában az első stabil, sokszor márvány és bronz díszítésű épületei bankok voltak. Egyes nagy márkák (pl Coca Cola) rettenetes összegeket költenek olyan reklámkampányokra, amelyeknek semmilyen információtartalma nincs. Az amerikai egyetemeken sok nagyon jó képességű diák tanul filozófiát, pedig nagyon kevés filozófus állást hirdetnek az országban. Miért?
Michael Spence nobel díjas közgazdász szerint a három jelenség közös magyarázata az információs probléma. Mindhárom esetben az információs aszimmetria megoldásáról van szó. A vadnyugaton a valódi bankok márványozott épületeket emeltek, így különböztették meg magukat a csalóktól. A Coca Cola hirdetéseinek nincs információ tartalmuk, a márkához kapcsolódó bizalmat fokozzák - végső soron tölthetne gyengébb minőségű szódát a dobozaiba. A filozófia szakos diákok logikusan építik a karrierjüket: bár nincs sok filozófusi állás, az egyetemi szakot - ellentétben más egyeteni szakokkal - nehéz elvégezni, eleve jó képességű emberek kemény munkával tudnak csak levizsgázni. A jó intellektuális képesség és a szorgalom pedig bármely szakmában, bármely munkakörben és bármely iparágban nagy kincs, ezért a filozófia szakos diákok nagyon jó esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon!

Monday, July 12, 2010

Világbajnokság hősök

A pozitív hősök:
A spanyol válogatott. Régen nem volt ennyire egyértelműen legjobb csapat. A csoportkör után négy nagyon jó ellenféllel játszottak: Portugália, Paraguay, Németország, Hollandia. Mind a négy csapat gyakorlatilag ugyanazt játszotta: megpróbálták kivédekezni a 90 percet, sikertelenül.
A spanyolok kiváló kombinatív játékot mutattak, minden elem jól működött, a kispadon pedig kiváló képességű játékosok ültek.
Ez a spanyol csapat igazi aranycsapat. Két évvel az EB megnyerése után most elhozzák a VB kupát is. Casillas, Sergio Ramos, Puyol, Piquet, Capdevila, Xavi, Xavi Alonso, Iniesta, Busquets, Villa, Torres (cserék: Jesus Navas, Pedro, Llorente, Fabregas, Mata, Marchena)
Thomas Müller - a németek meglepetésembere, a VB gólkirálya, 20 éves, két éve még a másodosztályban focizott; nem véletlenül ő a németek nagy reménysége...
Christiano Ronaldo - a sporttörténelem egyik legemlékezetesebb gólját szerezte, tarkóval pottyantotta a labdát saját maga elé majd bepasszolta a kapuba.
Diego Forlan - A negyedik helyezett Uruguay kulcsembere. Most kiderült miért szerződtette Ferguson a ManU-hoz. A VB legjobbjának is megválasztották.
Egy másik Diego, Maradona edzőként is megmutatta mit tud. Néha hozzáért a labdához, mondani sem kell, ilyenkor hatalmas ováció és vuvuzela orkán támadt.
Szlovákia - minden bizonnyal a leggyengébb képeségű csapat a VB-n, mégis nagy pedagógiai értéke van a szlovákok első VB szereplésének: a munka és a kűzdelem megtérül. Le a kalappal!
Paul Polip - a nemzetközi futball legújabb orákuluma a két éves oberhauseni tunyacsáp. A németek összes meccsét helyesen tippelte meg és eltalálta a világbajnokság nyertes csapatát is.

Negatív hősök:
Rosetti bíró óriási, a stadion kivetítőjére másodperceken belül visszajátszott lesgólt adott meg az argentinoknak, lehetetlen lélektani helyzetbe hozva az egyébként nem rossz mexikói csapatot. Az eset után lehetetlen helyzetbe került a FIFA videobírót elutasító álláspontja.
Felipe Melo - a brazil csapat középpályása. A negyeddöntőben öngólt fejelt majd egy buta szabálytalansággal kiállíttatta magát, megkönnyítve a hollandok dolgát.
De Jong - a döntő első félidejében bemutatott karaterúgása, amelynek szenvedőalanya Xavi Alonso, azonnali piroslapot érdemelt volna (plussz többmeccses eltiltás). A képre éppen ráfért a labda, tudniillik az elég távol volt az esettől...
Suarez - aza uruguayi csapat támadója, a sportszerűtlenségnek elég szép példáját adta, amikor a negyeddüntő hosszabbításának utolsó percében kézzel ütötte ki a gólvonalról a ghánaik lövését. A tizenegyespárbajt Uruguay nyerte.
Franciák - a csapategység felbomlásából nemcsak a francia labdarúgás legcsúfosabb kiesése, de politikai botrány is lett.
Olaszok/Angolok - nem jött össze, de nagyon nem.
Vuvuzela - csak reménykedni tudunk, hogy nem terjed el Európában ez a buta trombita.

Monday, July 05, 2010

Ökölszabály

Mikor éri meg tőzsdén vásárolni?

Egy Shiller nevű kutató 2001-ben elemezte a tőzsdék történelmi teljesítményeit és azt találta, hogy hosszú távon a 16 P/E mutató orientálja az árakat (6,25%-os profit). Időszakosan hol magasabbra, hol alacsonyabbra értékelték a vállalatokat, de a szórás a 16-os arány körül alakult ki. A nagy esések előtt jellemzően jóval magasabbak voltak az átlagos P/E mutatók. A dotcom lufi kipukkanása előtt a technikai cégekkel 30-as szinteken kereskedtek.
Ha körbenézünk ma a tőzsdéken rengeteg jó nevű céget találunk, amelyek 10-12 es P/E-en kaphatók. Ha Hosszú Távra gondolunk, akkor most nem rossz tőzsdézni!