Hát. Remélem elkészülök a szadival. Szadizmus. Erre a 7végére sok munkát terveztem, de aztán Jóisten végzett, merhogy tegnap sokat vacakoltunk B.-hez mentünk, de. a könyvtárban olvastam az Iszlam Világ Atlaszát.
Éjjel 5 körül pedig arra ébredtem, hogy minden nyelés egy kínszenvedés. Torokfájás. Valamit ki kell találnom. Az utobbi években a torokfájs lett a fö betegségem. Érdekes, korábban nem volt jellemzo. Egy éjjeli torokfájás aztán kiváló alkalom, hogy az embernek stresszes gondolatai támadjanak. Van e jobb mint éjjel azon morfondirozni, hogy az uj munkahelyemen milyen jo elso benyomas lesz, ha betegség miatt már az elso nap nem tudok bemenni. Éjjel ugye semmi nem lehet csinálni, tehát ilyenkor kell azon gondolkodni, hogy nem lesz meg idoben a szadi, vagy hogy nem tudok H-ben vizsgázni. No nem is tagadom. Onkinzo alkat vagyok. Saját magam legnagyobb örömére.
A betegség másik öröme, hogy fáradt az ember, és végül tényleg nem tud ugy haladni a munkával, ahogy szeretné...
Hurráoptimizmus.

Azért volt jo 23 percem is ma: reggeli Spongebob...

Arra gyanakszom, hogy torokfájásomnak köze van a hirtelen jott 'meleghez'. Tegnap hirtelen 10 fok lett. Ha óránként lefényképezném a környéket, akkor jó animációt lehetne csinálni: olvad mint atom. Reggel még tiszta fehér volt minden. Most a jeges hó már vízet eresztett és sáros barnás szürkés a világ.