Bizánc I.

A "bizánci" jelző a 16. század találmánya. Hieronimus Wolf használta először. A 16. századig a humanista szerzők római birodalomként ismerték a "bizánci birodalmat".

A "bizánciak" önmagukait romainak, császárukat a római császárnak, birodalmukat pedig a kereszténnyé vált Római Birodalomnak tekintették. A bizánci szó a főváros lakosaira vonatkozott, a fővárosiakat jelentette. A birodalom lakosságának csupán 5%-a volt bizánci, a lakosság döntő része vidéken élt. Günter Weiss szerint az életmód, tárgyi környezet, városkép alapján a birodalom a 7. századig a késő római civilizáció közvetlen folytatása, vagyis az ókor tovább tartott, de az életmód jelentős mértékben a 11. századig fennmaradt!

A történetében állandó a harc a külső támadókkal. Az ókort lezáró fordulópont Egyiptom elvesztése a 7. században. Innentől változik jelentősen az életmód. Át kell szervezni a gazdasági életet, kereskedelmet. Az arab hódítástól kezdődően átalakul az államszervezet, a hadsereg (földbirtokos katonai szervezet, parasztkatonák nem fizetnek adót, a földműves parasztok fizetik a faluközösség adóját), görög lesz az államnyelv. 1096 a másik fordulat: a keresztes megjelenésétől kezdve hanyatlik a birodalom.
Várom az MR1 délutáni sorozatának folytatását.