Tuesday, May 29, 2007

Mérő László

„Ha fogolydilemma-helyzetek egyáltalán nem léteznek, akkor létezésük feltételezéséből akármi levezethető…hamis állításból akármi következhet. Ha boszorkányok nincsenek, akkor az is logikailag igaz állítás, hogy minden boszorkány seprűnyélen lovagol és az is, hogy egy boszorkány sem...
Mint azt Gödel-tétele magának a logikának az eszközeivel megmutatta, egyetlen adott rendszerben sem lehet a rendszeren belül megfogalmazható összes igazságot levezetni…a rendszer valóban kizárja a két fogoly kooperálását a Fogolydilemma helyzetben, de nem zárja ki azt, hogy a világ olyan legyen, amelyben egyáltalán nem léteznek Fogolydilemma-helyzetek”.
Az ilyen világ kialakítására tett egyik kísérlet a szinte valamennyi vallásban megtalálható aranyszabály: tegyél olyat embertársaddal, amit szeretnél, hogy veled tegyenek meg. Az aranyszabály azonban egyrészt nem vezet minden játékban optimális eredményre – a fogoly-dilemmában esetleg igen, más játékokban (gazdaság) pedig nem (gátolja a fejlődést, hiszen nem késztet felhalmozásra, beruházásra). A másik elméleti keretet a Kanti filozófia kategorikus imperatívusza jelenti.
A Fogolydilemma helyzetek tartós ismétlődése esetén a legnyereségesebb stratégia a Tit-for-Tat (szemet-szemért elv). Erre nyújtott bizonyítékot Axelrod kísérlete, amelyben programok játszottak egymással ugyanazt a fogolydilemma játékot egymás után kétszázszor. A maximális pontszám eléréséhez a TFT program egyszerre jelenítette meg az öt legfontosabb tulajdonságot: barátságosság (nem kezdeményez versengést), megbocsátás (ha a másik program kooperálni kezd akkor a TFT is), provokálhatóság (ha a másik verseng, akkor nem fog megbocsátani), reakcióképesség (a válaszlépés azonnali), kiismerhetőség.
„A gazdaságban és a politikában sokszor nem teljes információsak a játékok. A legjobb felderítés mellett sem lehet teljesen kifürkészni a másik fél technológiáit, döntési lehetőségeit…Nem teljes információs játékok voltak a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások…ezeket Harsányi János elemezte játékelméleti eszközökkel, és eredményeiért Nobel-díjat kapott 1994-ben. Harsányi elképzelt többféle szándékú és felszereltségű orosz és amerikai játékost, és bár azt nem tudta, hogy melyik felel meg az igazinak, de mindegyik esetben megvizsgálta az adott párosításból következő játékok egyensúlyi pontjait. Ezeket valószinüségi alapon összeadva már sikerült kialakítani egy olyan játékot, amelyre alkalmazni lehetett a teljes információs játékok eszköztárát.
Sarkított effektus törvénye: győztes csapaton ne változtass! H. Kelley kísérleteiben két ember játszik egymással, mindkettejük előtt van két gomb (jobb és bal), amelyek megnyomásával vagy büntetést vagy jutalmat küldenek a másik játékosnak (aki egy másik szobában ül; a két játékos semmilyen módon nem tud kommunikálni egymással). Hogy melyik gombbal lehet büntetést és melyikkel jutalmat küldeni azt egyik fél sem tudja…
„a kísérleti párok túlnyomó többségénél kialakult a kooperáció. A teljes kísérletsorozatban kivétel nélkül minden hosszabb kölcsönös J-sorozatot egy kölcsönös B-nyomás előzött meg! Mintha a kooperáció stabilizálódásának előfeltétele lenne, hogy közvetlenül előtte a felek kölcsönösen bántsák egymást.”
Amennyiben a kölcsönös sorsirányítás játéka aszinkronná válik, akkor „nem alakul ki kooperáció, sőt, a játékosok több büntetést küldenek egymásnak, mint jutalmat…a kísérletek…megerősítették, hogy az aszinkron helyzetben nem egykönnyen alakul ki kooperáció: több mint 50 vizsgált pár közül mindössze kettőnél alakult ki.”

Saturday, May 26, 2007

American Dream

Nem érdemes temetni Amerikát. Még mindig messze a legerösebb, legfejlettebb társadalom. De lassan és feltartóztathatatlanul haladunk Todd hanyatlási tételének bizonyulása felé.
Egy nagy átfogó tanulmány eredménye szerint az átlagos 30-as amerikai ma kevesebbet keres, mint apja generációja az 1970-es évek végén. A tanulmány szerint az amerikai gazdaságban elszakadt a termelékenység alakulása a bérekétöl. Bár az amerikai ipar évröl évre termelékenyebb, a növekedés haszna nem szivárog le az amerikai középosztályig.
A Cnn szerint megtört az amerikai álom, amelynek egyik alapvetö tétele, hogy a fejlödés egyenes vonalú, az átlag amerikai számíthat arra, hogy gyermekei jobban fognak élni. Nos, a mai 30-asok rosszabbul élnek, mint apáik.

Wednesday, May 23, 2007

Thanx putin

Amit az oroszok csinálnak az ismét jól mutatja a kevesebb több alapvetö népi bölcsesség igazságát. Addíg erösködtek, izmoztak, addíg szivatták a náluk jóval gyengébb pici kelet-európai államokat, amíg el nem érték, hogy a német-angol-francia trio az asztalra nem csapott.
Putyin medve a legjobbkor jött elö hideg barlangjából: lassan kezd elülni az iraki háború és az Alkotmány okozta válság Európában; ezzel párhuzamosan a yenkik is egyre kooperatívabbak szövetségeseikkel; végül itt van egy új politikusi generáció Európában. A teljes kohézió megteremtéséhez már csak egy minden közös értéket fenyegetö külsö erö kellett.
2007 nyarán minden megvan ahhoz, hogy a kontinens új alapokra helyezze együttmüködését. A gazdaság jobb állapotban van, mint az elmult 20 évben valaha. Megvannak a közös ügyek, megvan a külsö feltételrendszer. Van legitimitás. Itt az idö, cselekedni kell! Jöjjön a politikai unió és a transzatlanti gazdasági övezet.
Köszönjük Putyin.

Monday, May 21, 2007

Floralia

Kellemes kis romkerti séta. Jobbra balra hagyományörzö csoportok (barbárok, kelták, légiósok, gladiátorok) hevernek a füben. Marha jófej hobbi, irigység ezerrel, hogy valakik ennyire kreativ intézményt találnak ki baráti körüknek. Sajnos a ballistaval és a hajítógéppel nem lehetett lövöldözni, nyilván családi eseményen nem akarnak gyilkológépekkel játszani. Viszont lehet kardozni, dárdát dobélni, nyilazni.

Tee

Teendök. Eheti. Aktuálisok.

Projektek. Francia. NATO internship. Esetleg utána szürés.

Nyomtatás ha kerékpár. Banki akciók b. fekvo pénzeinek.

Thursday, May 17, 2007

Siker

Siker koronázta a márciusi hageni vizsgát (72%). Hurrá! Ha nem lenne szeles hideg az ido, akkor ezt meg kellene valami bicajozással ünnepelni.

Tuesday, May 15, 2007

megúsztam

A reggeli korrekciós mütétet megúsztam. Egyrészt valahogy reggel elszállt a kedvem a mütéttöl, másrészt kiderült, hogy a prizmát nem tudják pótolni, ilyen irányú korrekcióra nincs lehetöség. Nos ennek még utána kell járni. Most az a helyzet, hogy be fogok spendírozni egy kontakt lencsére és azzal próbálkozom. Ha müködik, akkor érdemes belevágni a korrekciós mütétbe. De hát minek füllentsek saját magamnak. Valszeg nem fog beválni. Tudom. Érzem. Lehet, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha normalement szemüvegben nyomnám a további életemet, egy-egy alkalomra pedig beruháznék napi lencsékbe.
Azért azt érdemes kiemelni, hogy mekkora jófejek ezek a magánorvosok: asszondja, hogy döntsem el én. Nincsenek statisztikák, csak egyéni esetek (bakker, azért ez nagy duma-marcizás volt)...Egyébként vajon nem azért jártak-e ök úgy 6-7 évet orvosi egyetemre, hogy bizonyos kérdésekben helyettem döntsenek? Nekik asszem mindegy. Akkora egy nagyüzem ez a szemkorrekció, hogy minden szörnyüséget ki lehet nézni mind belölük, mind a konkurrens optikusokból. Egyéni megoldásokra lesz szükség...Kreatívkodnom kell...

Sunday, May 13, 2007

Aquincum

A Dunántúli területeket Augustus (i.e. 27- i.sz. 14) császár parancsára szállták meg a római csapatok. A megszállás célja biztonságpolitikai volt: a birodalom keleti határainak védelme a Duna stratégiai jelentősége által. Az új provinciát jelentős katonai erők szállták meg, biztosítva ezzel az utak védelmét, elfojtva a helyi kelta törzsek lázadásait.

A helyi lakosság meglehetősen szegény volta ellenére viszonylag hamar utat talált Pannóniába a kereskedelem. A megszállást követő évszázadban elsősorban a katonaság jelentett piacot, később az új városok polgársága és a helyi törzsek arisztokráciája is hozzászokott az import termékek fogyasztásához.

A római városok lakosságát (Savaria, Scarbantia) leginkább Dalmatiából betelepített emberek alkották. A kereskedők Itáliából és Germaniából érkeztek.

A helyi és a betelepülő lakosság egybeolvadása, kultúrájuk keveredése az I. század végére hozott létre többé kevésbé egységes társadalmat. Ekkorra fejeződött be a provincia romanizációja. Az új viszonyok alapján került sor a provincia adminisztratív átszervezésére Traianus (98-117) császár alatt 105 körül: Pannoniát két részre osztották. Pannonia Inferior központja Aquincum lett.

Ettől kezdve Aquincum jelentősége megnőtt, a helytartó (legatus) a városban telepedett le. A II. században a város infrastruktúrája ugrásszerűen javult, kereskedelmi kapcsolatai tovább épültek (Gallia). A Duna kereskedelmi szerepét növelte a Rajnával való összekapcsolása. A beruházásoknak és a békés fejlődésnek köszönhetően a város és környékének lakossága jólétben élt, a civilizáció szinte összes vívmányát ismerte és átvette.

Hadrianus (117-138) császár alatt 124-ben Aquincum elnyerte a Municipium (város) rangot, amely további előnyöket biztosított a polgári lakosságnak a bíráskodás, adózás, szabad mozgás szempontjából. Ekkor Aquincum lakossága 10-12000 fő lehetett, a város önkormányzattal rendelkezett.

A város gazdasági életében meghatározó szerepet játszottak a libertusok (felszabadított rabszolgák), akik ha tehetségesek voltak az új városban könnyen felemelkedhettek, gyermekeik pedig már szabad polgárokként születhettek. Az előkelő városi vezető réteg és az arisztokrácia mellett a kézművesek adták a harmadik társadalmi rendet. Ők közös temetkezési és biztosítási alapokat (Collegium) tartottak fenn. A parasztok és rabszolgák érdekeit saját alapjuk patrónusa, egy befolyásos városi vezető képviselte. Aquincumban a rabszolga munka nem játszott komoly szerepet. Rabszolgákat csak az előkelő háztartások alkalmaztak. A mezőgazdasági munkákra a kelta törzsekből toboroztak idénymunkásokat.

Aquincum fénykorának, amikor a polgárság arra használhatta vagyonát, hogy megbecsülést és társadalmi felemelkedést vásároljon magának, a II század második felében Marcus Aurelius (161-180) uralkodása alatt vetett véget a markomann-szarmata-quad háború (167-180).

A század végén Aquincum romokban állt. Az újjáépítés, új lakosság betelepítése (részben az eraviscus lakosság befogadásával, részben kisázsiai, balkáni és észak-afrikai bevándorlókkal) a III. évszázad elejére fejeződött be. Aquincum 194-ben emelkedett Colonia rangra. A restauráció során a város lakosságát felduzzasztották: ekkor a polgári és katonai településeken 40-60 000 ember élhetett.

212-ben Caracalla (211-217) kiterjesztette a római polgárjogot a birodalom szabad lakóinak legnagyobb részére. A hadsereg előléptetési rendszerét is liberalizálták. A birodalomban ekkor komoly polgárháború tört ki, amelyben az Aquincumban állomásozó légiók is kivették részüket. Az évtizedes háború alatt a kereskedők tönkrementek, a bizonytalan körülmények között a provincia nagyobb városai önellátásra kényszerültek. Megszűnt az addig megszokott magas életszínvonal és civilizáció. Az adóterhelés alól a szabad birtokos úgy menekültek, hogy földjeiket eladva valamelyik gazdag patrónus védelmét keresték.

A IV. század elején a központi kormány egyetlen támaszát a hadseregben látta: a katonáknak szinte minden kiváltságot megadott. Aquincum visszafejlődött azzá, ami meghódítása után volt, a katonai tábort kiszolgáló iparvárossá.
A század folyamán a keleti barbár betörések felerősödtek. A folyamatosan pusztított határvidékről elköltöztették a helytartóságot 294-ben Sophianéba. Az áthelyezéssel párhuzamosan Diocletianus császár (284-305) közigazgatási reformot is hirdetett, amely gyakorlatilag a nullára degradálta Aquincum városi önkormányzatát.

A vérzivataros évszázad során a korábbi Collegiumi szervezetek felbomlottak. A lakosság megváltást hirdető vallási közösségekbe tömörült. A társadalmi kasztrendszer élén a katonacsaládok álltak. Az adók és a katonáskodás elől a parasztok elmenekültek. A birodalom gazdasági teljesítménye minimálisra csökkent.

A biztonság helyreállítására Valentinianus császár tett egy utolsó kísérletet 372-374 között. Aquincum katonai infrastruktúráját ekkor nagyon megerősítették. A véget azonban nem tudta elkerülni: a sanyargatott lakosság a betörő ellenségben felszabadítót látott és csatlakozott hozzá. A barbár betöréseket megakadályozni hivatott limest már nem védték katonák. A birodalom ekkor germán és szarmata népcsoportokat fogadott be. A Pannoniát védő erődökbe ők költöztek. A római közigazgatás képviselői az V. század elején hagyták el Aquincumot.

Mlékezetes Május

MM.
Kezdödött egy rövid B.-i kirándulással, amely pont annyira volt kényelmetlen és kimerítö, hogy legalább 1hetesnek tünjön. Annyiban szerencsés volt a szóbeli elött 1nappal kimenni, hogy a levegöváltozás hatása elnyomta az idegességet, így aztán ugyan megszakításokkal de viszonylag jol tudtam aludni hétfö este, ami nagy segítség volt kedden. Maga a vizsga azért nem volt olyan kemény mint egy szigorlat. Felesleges volt komolyan készülni rá. Ezzel együtt ök döntenek, tehát semmi ok optimizmusra vagy pesszimizmusra: vagy tetszettem nekik és akkor sikerült, vagy nem és akkor nem. Hazaérkezés: a tévé arról harsog, hogy akadozik a betegellátás de most már tényleg olyan szinten, hogy akut, sürgös esetek sem garantálhatók. Az infarktusos betegek is lesz majd várólistájuk? - erröl folyik a fórumban a vita.

Még a repülögépen eszembe jutott a süllyedö hajó metafórája. A hajó már évek óta süllyed. Tavaj májusig a kapitány a bálteremben szórakoztatta az utasokat, aztán hirtelen eléjük állt és bejelentette, hogy baj van. Be kell dobálni a rakományt és az utasok értékeit a vízbe. Persze ez nem megoldás. A süllyedésnek nem a rakomány az oka. Ezért demagóg a viktor, amikor egyszerü megoldásokról beszél. Aki nem beszél a nyugdíjrendszerröl, a cigányságról az nem mond semmit a versenyképességröl.

Mégiscsak könnyebben lenne elviselhetö a tipikus belga idöjárás ha sikerülne. Végülis nem lenne rossz. Ezt leginkább akkor érzi az ember, amikor hazaérkezik...

Azárt vannak jó dolgok is: lesz ombudsmani védelme a jövö generációinak. Egy komoly alkotmányos reform valósul meg ezzel. Régóta mondogattuk, hogy kell. Most megvan a parlamenti kompromisszum. Jópont for Hungary.

Eurovizió kritikán aluli. És én hüje még meg is nézem. Mérges vagyok. A szavazás viszont nagyon érdekes...vagy mégsem? mivel a normális nyugat-európát rohadtul nem érdekli ez a dalversenynek álcázott geopolitika, ezért a verseny a kelet-európai nemzetek és a nyugati bevándorlók szimpátiaszavazásává válik. Senkit nem érdekel a tehetség-produkció-mondanivaló, hogy ki mit és hogyan énekel! Politika és nemzeti szimpátia ez az egész a javából.

A jövö héten pedig jön a szemmütét projekt konkrét megvalósulása... Érdekes módon kevésbé izgulok. Itt nem rajtam múlnak a dolgok. Én mindent úgy csinálok majd, ahogy az orvosok mondják. Innentöl az ö ügyességükön múlik a siker...

Tuesday, May 01, 2007

4 millió alatt - Merkelmeter 6,9%

Másfél év alatt jelentösen csökkent a német munkanélküliség. A Merkel kormány elkezdett teljesíteni. Európa újra reménykedhet, a német lokomotív beindult!

A Spiegel beszámolója szerint 4 millió alá esett a munkanélküliek száma. 2002 óta nem látott alacsony szám ez... 2005 áprilisában 5,1 millió munkanélküli volt az NSZK-ban. A német gazdaság Merkellel 1,1 millió új állást teremtett két év alatt!

2006-ban a német gazdaság 2,7%-kal növekedett, a költségvetés hiánya a GDp 1,7%-kát tette csak ki. A kedvezö folyamatok, a nyereségadó kulcs csökkentésének és a megemelt K+F kiadásoknak (+9 milliárd 2009-ig) köszönhetöen a 2007 tavaszi Merkelmeter 6,9%-ra ugrott.