Diáklinkek

Diákszállás
Paintball Tököl
Painball Szentendre

Hídfoglalás 2007

Ismét egy nyugodt október


Arcplasztika by dr. Rebisz...


Hídfoglalás a youtubon

Lista

Összeírtam tegnap néhány ötletet.

1. egyedül nem megy a nyelvtanulás, kell valami külső kényszer. Ezért elhatároztam, hogy mégis inkább beiratkozom valamilyen nyelvtanfolyamra - legyen mondjuk heti 2x2 vagy 2x1. Az is jobb, mint a semmi!
2. most tevékenységben a tanulmányok mellett elsődleges a kiadás intézése. Ha az megvan, akkor lehet gondolkodni mit mire költsünk...
3. mozgásügyek: karate11 vagy kondi? Ebben is dönteni kell! Napi mozgási adagot fekvőtámaszokban, felülésekben meg kell határozni; ki kell deríteni ezek a mozgások mennyi energiát égetnek?

Kupchan

Charles A. Kupchan georgetowni tanfolyamának anyaga. Klikk ide.
érdekes anyagok:
Kagan: Power and Weakness
Michael Mandelbaum: “Is Major War Obsolete?” (könyvtárban)
John Mearsheimer, “The False Promise of International Institutions,”
Kupchan: The End of the American Era

VH előadása

Nagyon érdekes volt. Beszélt a transzatlanti kapcsolatok fő ellentmondásairól - többek között a valóság és a retorika között húzódó mély ellentétről. Miközben a közbeszédet uralják a partnerségről, egyenlőségről szóló kijelentések a valóságban Európa függő helyzetben van Amerikától.

A transzatlanti viszony két magas prioritású kérdésköre: 1, parancsnoki rendszer; 2, haditechnológia. Ami az elsőt illeti, a NATO parancsnoki rendszerét az amerikai hadsereg európai hadszíntérre felállított parancsnoki struktúrája dominálja. A NATO parancsnoki rendszerében szélsőséges egyenlőtlenség van: a tapasztalatok szerint a ténylegesen végrehajtott, műveleti NATO parancsok végig egy amerikai parancsnoki láncon futnak keresztül, amelyben a végső döntő szó a pentagonban vagy a Fehér házban van.

A második kérdésben is egyértelműen aszimmetrikus a helyzet: miközben az amerikaiak szabadon bevásárolhatják magukat európai vállalatokba, addíg az óceán másik oldalán kettős ellenőrzési mechanizmus van. Egyrészt a stratégiai cégeiket védik a külföldi kivásárlásoktól, másrészt ha a felvásárlást engedélyezik is, a külföldi tulajdonú vállalatnak szigorú biztonsági követelményekkel kell az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket szolgálni - vagyis a cégvezetés csak amerikai lehet, érzékeny technológiát nem vihet ki, külföldi országgal szinergiákat nem építhet ki. Vagyis: amikor európai cégek amerikai hadiipari vállalatot vesznek, azzal nem európa technikai bázisát építik, hanem az amerikai ipart finanszírozzák - az amerikai közbeszerzéseken keresztül maguk is amerikanizálódnak!

A transzatlanti viszony rámutat Európa stratégiai hiteltelenségére: a biztonsági függést párosítja az erő elvetésével - azaz képtelen hitelesen saját érdekeit megvédeni.

NATO-ról: a NATO-t két részre kell bontani. Egyrészt az atlanti szövetségre, amely 1949-ben jött létre - ennek tagja mindenki - és a szövetség szervezetére, a tulajdonképpeni NATO-ra, amely szervezet 1989-ig arról szólt, hogy az amerikaiakat bevonja európa védelmébe, 1989 óta pedig épp fordítva arról, hogy bevonja az európaiakat a globális amerikai stratégia finanszírozásába.

A függő helyzet az európai demokráciát is aláássa. Amennyiben a demokráciát azzal a népszuverenitással azonosítjuk, amelyben a szuverenitás az állampolgárok szabad választójogában testesül meg, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a stratégiai függésünk következtében ez a népszuverenitás a valóságban nem érvényesül!

Európának fel kell fognia, hogy önálló védelmi képességek nélkül politikája hiteltelen, mozgástere beszűkített, politikai rendszere nem a népszuverenitásra épül. Mindaddíg amíg az európai védelmi politika hiteltelen, a transzatlanti kapcsolatok konfliktusokkal és félreértésekkel terhesek lesznek - hiszen az amerikai politika számára teljesen legitim érdek, mostani domináns pozíciójának megőrzése.

Kupchan, Cooper, Floworth

Saját

Nézem Fabricius blogját, és rájöttem, hogy nekem is szükségem lenne egy saját ikonra. Milyen jó poén lenne...mind a két szakmai blogom értékét egy jópofa ikon!

Wallerstein

"Az újkort megelőzően a világgazdaságok struktúrája rendkívül labilis volt, s ez végül is ahhoz vezetett, hogy e világgazdaságok mindegyike vagy a birodalommá válás, vagy pedig a felbomlás sorsára jutott. A modern világrendszer különlegessége viszont éppen abból fakad, hogy immár ötszáz év óta áll fenn mint világgazdaság, anélkül hogy világbirodalommá alakult volna – és pontosan ennek a különösségében rejlik erejének titka.

Ez a különösség nem más, mint a gazdasági szervezet kapitalizmusnak nevezett formájának politikai oldala. Hiszen a kapitalizmus mindig is azért volt képes lendületesen fejlődni, mert ennek a világgazdaságnak a határain belül nem egyetlen egységes politikai rendszer, hanem a politikai rendszerek sokasága létezett...

A kapitalizmus alapját az alkotja, hogy míg egyfelől a gazdasági veszteséget felszívják a politikai entitások, addig másfelől a gazdasági haszon – az elosztás során – magánkezekbe kerül…a gazdasági tényezők egy olyan kűzdőtéren belül működnek, amely hatalmasabb annál, semhogy bármilyen politikai entitás képes lenne teljes egészében ellenőrzést gyakorolni fölötte. Mindez a tőkések számára olyan mozgásszabadságot biztosít, amely strukturálisan megalapozott. Ez az, ami lehetővé teszi a világrendszer állandó gazdasági terjeszkedését, annak ellenére hogy e terjeszkedés előnyei rendkívül aszimmetrikus módon oszlanak el. A világrendszernek csupán egyetlen alternatívája lehetséges még, éspedig az, amelyik – amellett hogy képes lenne a termelékenységet magas szinten tartani és az elosztás rendszerét megváltoztatni – a politikai, valamint a gazdasági döntéshozatal szintjeinek újraegyesítéséhez vezetne…

…a világgazdaság kiterjedése a technológiai állapotának s különösképpen a világgazdaság határain belüli szállítás és érintkezés lehetőségeinek függvényében alakul.

A világrendszer…keretein belül széleskörű munkamegosztás áll fenn. A munka pedig nemcsak funkcionálisan kerül megosztásra, hanem földrajzi vonatkozásban is…a gazdasági feladatok világrendszer útján történő elosztása korántsem egyenletes. A gazdasági feladatok megosztása részben minden bizonnyal ökológiai feltételek figyelembevételének következménye de túlnyomórészt mégis a munka társadalmi szervezetének függvénye. A munka e társadalmi szervezete pedig megnöveli és legitimizálja egynéhány csoport azon lehetőségét, hogy…mások munkáját kizsákmányolja, azaz nagyobb arányú részesedéshez jusson a többletből.

…a világgazdaságban az uralkodó csoportok által igénybe vehető politikai elnyomás elsődleges területét a helyi (nemzeti) állami struktúra képezi. A kulturális homogenizálódás abba az irányba tart, hogy a vezető csoportok érdekeit szolgálja. A kényszerítő erők pedig elősegítik a kulturális-nemzeti identitások kialakítását.

Ez különösképpen a világgazdaság fejlett régióira érvényes…a nemzeti kultúrát gyakran olyan integrációként fogják fel, mint amely egyidejűleg szolgál egyfelől a világgazdaságon belül kibontakozó egyenlőtlenségek fennmaradását biztosító mechanizmusként, másfelől pedig az említett egyenlőtlenségek fenntartásának ideológiai álarcaként és igazolójaként.

A világgazdaság centrumállamokra és perifériális régiókra oszlanak. Szándékosan nem beszélünk perifériális államokról, hiszen a periféria egyik jellemzője éppen az, hogy a helyi állam általában gyenge…helyi állam nemléte (gyarmati függőség) másfelől az állami önállóság alacsony foka (neokolonializmusnak való alárendeltség) között mozognak."

16. századi vallásról

A vallás a nacionalizmus 16. századi megfelelője. Ha a vallás nem kapcsolódott a nemzeti ügyhöz, akkor nem bizonyult életképesnek. A vallás volt az a kötőelem, amely összekapcsolta a társadalom különböző osztályainak különböző érdekeit. Olyan propagandagépezetet nyújtott, amely képes volt létrehozni az első igazi nemzeti és nemzetközi pártokat. A vallással érték el azt is, hogy a tömegek barbár mészárlásokban és fanatikus fosztogatásokban töltsék ki a szegénység miatt érzett dühüket.

Blogok

Szerdán biztonságpolitikai előadás VH-val. Adams pedig könyvben adja ki blogbejegyzéseit. Szóval a BLOGot $$$-rá vagy €€€-vá lehet átalakítani.

Melegfront

Aluszékonyság, alacsony vérnyomás, fejfájás, koncentrációs zavarok...

Nabokov pinája

"Un petit feutré de mousse délicate, tracé sur le milieu d'un fillet escarlat"

feutré = domb

mousse délicate = selymes moha

fillet escarlate = skarlátszínü rés

ELső bejegyzés az Acerről.

Remélem szép napokat fogunk együtt tölteni. A 2 GB Ram és a kétmagos Turion minden okot megad a reménykedésre.
Feltöltöttem: awg, adaware, adobe...még kell: nero, finepix viewer, google earth,

Szűcs Jenő

Vonzó kihívás megtalálni a történelem rejtett szerkezeteit, azokat a törvényeket, amelyek az esetleges és véletlenszerü emberi cselekvések sorozata mögött hatnak.

Szűcs Jenő erre tett kísérletet Bíbó nyomán. Mindkét szerzö központi fogalma a "beidegzödés", amely az évszázadok során átadott viselkedési mintákat jelenti. Bíbó a nyugatot a mozgással, a keletet a mozdulatlansággal azonosította. Közép Európa e két nagy vonzási központ között fejlödött.

A nyugat barbár-római civilizációk fúziójából született. A világi politikai szervezet anarchiájában az egyetlen müködö szervezet az egyház maradt, amely ezáltal függetleníteni tudta magát az állam hatalma alól. Kialakult a pluralizmus, létrejöttek egymást kiegyensúlyozó "hatalmi ágak".

A sötét századokbana reagrarizált nyugat 9-10. században megoldotta az addigi civilizációk közös szük keresztmetszeti problémáját: az elégtelen élelmiszer termelést. Az ezredforduló agrárreformja után a nyugat lassú, de biztos fejlödésnek indult. Megjelentek a szabad városok, amelyek sem az állami (anarchia) sem a földesúri önkénytöl nem függtek. Ilyen városi fejlödés nincs sehol más civilizációban. Ahogy szintén egyedülálló a hübéri rendszer szerzödéses jellege. Ezek sokszor ismételt tények.

Ritkábban említik azt, hogy a nyugat szellemi gyökerei is megteremtödnek ebben az idöszakban. Igaz még csak egyházi mühelyekben és szük körben terjednek, de kialakulnak a nyugati gondolkodást meghatározó elvek. Ilyen pl. az emberi törvény elve (lex humana), vagy a király a törvény alatt áll (rex sub lege) elve stb. Ekkoriban alakulnak ki a szabadságok kis körei - az egyén egyszerre alattvaló, másrészt korporatív közösségek egyenrangú tagja. A római jog felkutatása, a városok fejlödése, az invesztíturaharc tehát létrehozott egy kezdetleges civil társadalmat.

A nyugat kezdeti szárnyalásának az 1300-ban kezdödö válságperiódus vetett véget. Ebböl a korszakból a nyugat az abszolutizmus révén jut ki a nagy felfedezések korában. Ugyanerre az idöszakra tehetö a Kelet ázsiai terjeszkedése. Itt válik el nyugat és közép európa fejlödése.

Közép-Európa defenzívába kerül. A gazdasági munkamegosztásban elönytelen szerepet kap, miközben keletröl megerösödött hódítók érkeznek. A válságra a térség államai eltérö választ adnak. Lengyelország a legerösebb államként saját utat választ: a nemesi köztársaság azonban képtelen a megújulásra, ezért elbukik és a szomszédai felosztják. A másik szélsöérték Poroszország. A poroszok a keleti abszolutizmust választják; a felülröl vezérelt reformok eredményeként a német egységet Berlin valósíthatja meg. Igaz ennek az ára az a fajta német hisztéria, amely a fasizmusba és végül a második világháborúba torkollik.

Köztes úton jár Csehország és Magyarország. Mindkét társadalom felismeri, hogy egy defenzívába került régióban él. Elöbbit nem pusztítja a török, ezért magasabb jövedelmet termel, amire a Habsburgok ráteszik kezüket: lecserélik a cseh nemességet, osztrák klienseknek adományozva a birtokokat. A csehek az iparba és kereskedelembe - modern polgári társadalomba tömörülnek. Ez a magyarázata annak, hogy a 20. században Prága mintaértékü demokrácia lehetett - nem kellett megküzdenie nemzeti retrográd elemekkel.

Magyarország a török pusztítás miatt inkább viszi a pénzt. Itt nem cserélik le a nemességet. A nemesség ezért megörzi pozícióit és egy a lengyelhez közelítö mintát épít ki: a nemesség örzi szabadságait, cserébe a bécsi udvar megvédi öt a parasztságtól és a külsö ellenségtöl. A rendszer egészen addig müködhetett, amíg a nemzeti kérdés fel nem robbantotta ezt az alakulatot. Így válik a történelemben az egykori büntetés nyereséggé, az egykori gyözelem vereséggé.

Caroftheyear2008

Megvannak az év autója verseny befutói: Fiat 500, Ford Mondeo, Kia Cee’d, Mazda2, Mercedes C-Class, Nissan Qashqai, Peugeot 308. A Peugeot befutása érdekes. A többiek megérdemelten vannak ott. A Ford és a Mercedes a középkategóriát értékelték át, a Mazda a városi katergóriát. Az 500.as és a Quashqai teljesen új koncepciók. A népautók világában pedig a tökéletes alapautó Kia hozott újat.

Íme az én idei kedvencem:

Mazda 6

Antall Alapítvány

Tegnapi elöadáson volt néhány érdekesség. Ritkán említett tény, hogy 1800-ban a világ ipari termelésének harmadát adta Kína!

Link

Beérnek a megszorítások?

Az egyik elsö eredmény a külkereskedelmi mérlegben mutatkozik meg. Az elsö félév eredménye alapján (600 millió eurós deficit) elképzelhetö, hogy idén abszolút jól menedzselhetö 2 milliárd euró alatti lesz a külkereskedelmi hiány.

Más oldalakról a megszorítások eléggé lassan érlelik gyümölcsüket. Az idei államháztartási hiány 6-7% közötti értéke még mindig brutális. Mindezt csak erös adóemeléssel, és inflációs adóval sikerült elérni - eredmény versenyképesség romlás és az infláció okozta gyors reálkeresetcsökkenés.