Oszlóban

Ott van a kommunista kormány. Bukóban van Gyurcsány. A hétvégén rettentő zavart beszédet tartott a helyzetről. A reformokat az szdsz vitte vakvágányra, az mszp-nek kard ki kard, ha valaki le akarja váltani, akkor álljon elő. Vége a folyosói terminátorkodásnak.

A kormánynak nincs mondanivalója. A gazdaság a stagfláció állapotában van. A súlyos megszorítások ellenére is nő az államadósság. 2007-ben nagyot vágtunk a hiányon, majd belegebedtünk, de még mindig szarul állunk: az 5,6%-os deficit nem más mint az elkeserítő 2004-es szint. Még mindig 1500 milliárd kell a nullszaldóhoz. Majd további 2000 milliárd kiadáscsökkentés ahhoz, hogy a régiós versenyben meg tudjunk állni.

Ekkora kiadáscsökkentésre Gyurcsány nem képes. Ehhez széleskörű kompromisszumra lenne szükség a társadalom minden rétege között, nem kihagyva a nyugdíjasokat és a szocialista párt pénzcsapjainál ülő talpasokat sem. A kompromisszumot pedig nem tudja megkötni egy hiteltelen hazug és félőrült kormányfő.

Gyurcsánynak nincs elképzelése a szükséges lépésekről. Miért is lenne? Mihez ért? Kommunikációhoz. Szerepléshez. Kampányhoz. Személye mögött nincs szakpolitikai gondolat, nem olvasta az elmúlt 30 év közgazdasági szakkönyveit. A hétvégén visszatért ahhoz, amihez ért: gyűlöletkeltéshez, a negatív kampányhoz, a szőröslábú, primitív jobboldaliakkal, fasisztákkal való riogatáshoz.

Hátra arc. Irány a Balkán!

Back to 2005

Jefferson komplexus

Amennyiben egy kormányzat nem hajlandó feladni elveit, de nem is vállalja a harcot értük, akkor folyamatos presztízsveszteséget lesz kénytelen elszenvedni és katasztrófák bekövetkeztét kockáztatni.

Itthon

Pár nap a távolban. Jó itthon lenni. Csak a szokásos szombati szivatás maradna el! Ennyiben már nem bánnám a saját út fizetését...

Sov1

Szovátai eszpresszó. És wifi a hotel bárjában. Gondolkodom a Rábán. Megvárjam a holnapot? Most kéne egy jótanács.

13+1 kezdőknek

1. Pozitív hozzáállás!
2. Tanuld meg a munkatársak nevét!
3. Öltözz a munkához megfelelően!
4. Kérdezz!
5. Találj egy mentort!
6. Jegyzetelj ha nincs fotómemóriád!
7. Inkább hallgass!
8. Dolgozz a napirend szerint!
9. Legyél kezdeményező!
10. Dolgozd végig a teljes napot!
11. Kerüld az irodai pletykálkodást!
12. Minimalizáld a személyes ügyleteidet!
13. Főnököd tudjon mindenről!
14. Vegyél részt a munka utáni közös programokban!

Totális MSZP vereség

A végeredmény 50%-kos részvétel mellett 82-85% nem. A 4. halmazt, a "totális MSZP- vereség"-et telibe találta a népszavazás.

Szociális népszavazás 2008

A demokrácia ünnepe a mai. Végre nem csak előre eldöntött kérdésekben szavazhatunk. Igaz már 2004-ben is volt valódi tétre menő szavazás, akkor döntetlen és eredménytelen lett. Most úgy néz ki, hogy döntő és eredményes lesz. A következményekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Valszeg a kormány nem bukik, de ez attól függ, milyen lesz a végeredmény. A középosztály a másfél éves megszorítások után eléggé le van rongyolódva. Szerintem elég egyértelmű lesz az üzenet!

Ami a konkrét kérdéseket illeti, nyilván butaságok, hiszen olyan finanszírozás-technikai kérdések, amelyek szakszerű eldöntése nem a nép feladata. Az egügy és oktatásügy minősége nem függ attól, hogy igen vagy nem a szavazás eredménye. Sokkal jobban függ az állami szabályozástól: az állam mit enged és mit nem! Így tehát végső soron a kérdések arról szólnak, hogy a kormány helyesen működteti e az államot.

Én végső sorban mindhárom kérdésben - a fenti megfontolásból - ellentétesen szavaztam, mint azt egy ideális világban tettem volna. Egy ideális világban van "vizitdíj": a kötelező autóbiztosításhoz hasonlóan a konkrét kezelési költség (amelynek mértékébe a betegnek is van beleszólása) adott százalékát a beteg fizeti. Ugyanebben az utópiában a diákok akármekkora összeget is fizethetnek tandíjként, mivel az egyetemek világszínvonalúak és a diploma átvétele után a munkaerőpiac többezer eurós fizetésekkel várja a szakembereket.

Megnéztem hogyan áll a politikai iránytűm.

Gazdaság + 1,00 jobboldali

Szociális - 1,44 liberális

A liberális jobboldal filozófusai: Friedman, Hayek, Galbraith,

A kapcsolódó weblapon megjelennek a mostani politikusok adatai. Hillary Clinton legközelebb Angela Merkelhez áll. Obama pedig Sarkozyhez. Kezd változni a véleményem. Az európai kormányok tekintetében a dán, finn, svéd, holland kormányok programja liberális jobboldali.

Ansel Adams

Ha természetfotó, akkor Ansel Adams

Jacksonian democracy

Az amerikai demokrácia egyik döntő periódusa volt Andrew Jackson elnöki időszaka (1829-1837). Jackson középpolgári ír-skót család gyermeke volt. Jackson az 1812-15-ös angol háború hőse, New Orleans védője.

Már a függetlenségi háborúban is részt vett hírnökként, azonban hamar fogságba esett, ahol örökre meggyűlölte az angolokat. A függetlenség elnyerését követően nyugatra költözött, a mai Tennessee területén jogászként kereste kenyerét. Később az indiánok elleni harcokban politikai hírnevet szerzett, 1824-től szenátor, a demokrata-republikánus párt híve, a föderalisták ellenfele.

1828-as választási kűzdelemben elnökjelölt, politikai szövetségese Calhoun segítségével újjáéleszti a Republikénus Pártot, amely ekkor a haladó, demokratizáló erők, a liberálisok pártja. A választások megnyerésével az amerikai demokrácia új szakaszába lép! Ezt a szakaszt nevezzük Jacksoni demokráciának, szemben a korábbi időszakkal, amelynek fő ideológusa Thomas Jefferson. A Jeffersoni demokráciában a politikai hatalom az arisztokrácia kezében, a nemesek kezében van. A függetlenségi háború nem hozza el a politikai szabadságjogok kiterjesztését a társadalom alsóbb osztályai számára.

A Jacksoni, republikánus fordulatnak épp ez a lényege. A jacksoni demokrácia néhány alapvető jellegzetessége:

a, beérik a vallási ébredés, az egyéni megváltás tana, a predesztináció társadalmi következményeinek elvetése

b, ennek következtében morálisan indokolható a választójog kiterjesztése, a reprezentativitás növelése -

c, a romantikus nemzetfelfogás eredményeként megjelenik az a hit, hogy az USA sorsa a nyugati irányú terjeszkedés

d, Jackson bevezeti a közigazgatásban a rotációs rendszert és a patronátust. A párt támogatói kerülnek a közhivatalokba, a korrupció megfékezésére pedig a hivatalnokokat rendszeresen áthelyezik másik intézményekbe

e, Jackson növeli az ipari védővámokat, gazdaságpolitikáját a laissez-faire elv vezérli. Az északi ipar robbanásszerű fejlődésnek indul; a déli államok a vámrendszer vesztesei. Ehhez kapcsolódik a nullifikációs válság - egyes déli államok kormányzói úgy vélik, hogy az érdekeiket sértő federális törvények hatályát saját államuk területére érvényteleníthetik.

f, Jackson megvétózta a központi bank meghosszabbítását (1791-től 20 évre alapították, 1820-as években alakult volna a 'második bank'), helyette inkább kisebb bankokba fektette az állam pénzét - Jackson félt a finánctőke megerősödésétől, demokráciafelfogása középpontjában a farmerek, az agrár-demokrácia állt.

Hüjeség

A leghüjébb nevű fociklub: Uganda Revenue Authority

A Nagy Ébredés

A 20. század utolsó harmadában lezajló vallási folyamat Amerikában. Jelentősége abban áll, hogy megerősíti az amerikai civilizáció egyik sajátosságát, a vallásnak a mindennapokban betöltött kohéziós szerepét.

Amerikát szerencselovagok és vallási szekták tagjai alapították. Üldözöttségük ellenére nem voltak toleránsak, sőt. Épp megbékíthetetlen meggyőződésük miatt menekültek; képtelenek voltak kompromisszumot kötni az európai egyházakkal, így inkább új hazát kerestek maguknak. Az amerikai gyarmatokon minden államnak lett domináns vallása: északon inkább a kálvinizmus, a puritán szekták terjedtek el, délen az anglikán egyház vált dominánssá.

Az egyházak szerepe fokozatosan halványult az évtizedek során. Az európai fejlődéshez képest történő módosulások hullámszerűen következtek be. Ezeket a hullámokat nevezzük 'ébredés'-nek. Négy nagy ébredési hullámot különböztetünk meg: az első nagy ébredés az 1740-es évektől a 19. század elejéig tartott, a második a 19.század első felében zajlott, a harmadik a század végén, a negyedik pedig napjainkban.

Az első hullám jellegzetessége volt a nagy egyházközösségek megbomlása. Létrejöttek az egy-egy karizmatikus prédikátor vezette felekezetek - denominációk -, amelyek kevésbé terhelték híveiket bonyolult teológiai kérdésekkel, inkább egyszerű érzelmi tanításokhoz fordultak és megváltást ígértek. Ez a folyamat bizonyos mértékben ellentétes a kálvinizmus predesztinációs elméletével. A felekezetek egyéni békét hirdettek Istennel, az emberek teljes egyenlőségére alapozva. Az ébredés radikális ideológiai hátteret biztosított a polgárháború előtt. A gyülekezetek közötti verseny is ennek az időszaknak a terméke - a klasszikus liberalizmus versenyfelfogása kiterjed a vallási "szolgáltatások"-ra is.

A második hullám ideológiájának középpontjában a megváltás áll. A megváltást pedig már evilágon meg kell kezdeni: a társadalmat az egyének politikai-szociális egyenlőségére kell építeni. A második hullám prédikátorai síkra szálltak a rabszolgaság eltörlése és a négerek megtérítése mellett.

A harmadik ébredés a nagy bevándorlások időszakának folyamata. Alapja az a nézet, hogy a századforduló (érdekes, hogy minden századfordulóra várunk valamilyen nagy változást) Krisztus második eljövetelét hozhatja, amennyiben az emberiség megreformálja és jobbá teszi a világot. Ez a hit a vallási aktivizmus minden formájának nagy lökést adott.

Ekkor a vallás - mindegy melyik formájában - a beilleszkedés eszközévé vált. Az egyén vallásosságának demonstrálása a civil kurázsi része, a polgárok erkölcsi tisztaságának jelképe. A hihetetlen mennyiségű bevándorló lokális egyházközösségeken keresztül válik részévé az új társadalomnak. A befogadók pedig megkövetelik a részvételt! Teológiai szempontból további hígulást jelent ez az időszak, hiszen a távoli vidékek papjaitól kevéssé várják el az egyházi tanítások pontos ismeretét.