Sunday, March 02, 2008

Jacksonian democracy

Az amerikai demokrácia egyik döntő periódusa volt Andrew Jackson elnöki időszaka (1829-1837). Jackson középpolgári ír-skót család gyermeke volt. Jackson az 1812-15-ös angol háború hőse, New Orleans védője.
Már a függetlenségi háborúban is részt vett hírnökként, azonban hamar fogságba esett, ahol örökre meggyűlölte az angolokat. A függetlenség elnyerését követően nyugatra költözött, a mai Tennessee területén jogászként kereste kenyerét. Később az indiánok elleni harcokban politikai hírnevet szerzett, 1824-től szenátor, a demokrata-republikánus párt híve, a föderalisták ellenfele.
1828-as választási kűzdelemben elnökjelölt, politikai szövetségese Calhoun segítségével újjáéleszti a Republikénus Pártot, amely ekkor a haladó, demokratizáló erők, a liberálisok pártja. A választások megnyerésével az amerikai demokrácia új szakaszába lép! Ezt a szakaszt nevezzük Jacksoni demokráciának, szemben a korábbi időszakkal, amelynek fő ideológusa Thomas Jefferson. A Jeffersoni demokráciában a politikai hatalom az arisztokrácia kezében, a nemesek kezében van. A függetlenségi háború nem hozza el a politikai szabadságjogok kiterjesztését a társadalom alsóbb osztályai számára.
A Jacksoni, republikánus fordulatnak épp ez a lényege. A jacksoni demokrácia néhány alapvető jellegzetessége:
a, beérik a vallási ébredés, az egyéni megváltás tana, a predesztináció társadalmi következményeinek elvetése
b, ennek következtében morálisan indokolható a választójog kiterjesztése, a reprezentativitás növelése -
c, a romantikus nemzetfelfogás eredményeként megjelenik az a hit, hogy az USA sorsa a nyugati irányú terjeszkedés
d, Jackson bevezeti a közigazgatásban a rotációs rendszert és a patronátust. A párt támogatói kerülnek a közhivatalokba, a korrupció megfékezésére pedig a hivatalnokokat rendszeresen áthelyezik másik intézményekbe
e, Jackson növeli az ipari védővámokat, gazdaságpolitikáját a laissez-faire elv vezérli. Az északi ipar robbanásszerű fejlődésnek indul; a déli államok a vámrendszer vesztesei. Ehhez kapcsolódik a nullifikációs válság - egyes déli államok kormányzói úgy vélik, hogy az érdekeiket sértő federális törvények hatályát saját államuk területére érvényteleníthetik.
f, Jackson megvétózta a központi bank meghosszabbítását (1791-től 20 évre alapították, 1820-as években alakult volna a 'második bank'), helyette inkább kisebb bankokba fektette az állam pénzét - Jackson félt a finánctőke megerősödésétől, demokráciafelfogása középpontjában a farmerek, az agrár-demokrácia állt.

No comments: