Népszavazás

A demokrácia legszebb intézménye. Sajna nálunk nem éppen a legjobban müködik, de mit tegyünk, nálunk még az új villamos sem müködik, s ha igen, akkor hamar kiderül, hogy a székek olyan magasak, hogy az átlagos magasságú ember lába nem ér le a földig.

A társadalmi reformok tekintetében ugyanis döntö kérdés, hogy a szolidaritás milyen fokát tartja szükségesnek a társadalom. Amennyiben ugyanis a társadalmi elvárásoknak nem felel meg a törvényalkotó, akkor a reformoknak nincs biztos alapjuk, sehová nem vezetnek, hiszen a kormány szükségszerüen megbukik, a következö pedig mindent visszacsinál.

Alapvetö jelentöségü tehát, egy olyan népszavazás, amelyböl világosan kiderül, a mai magyar nemzet hol tartja kívánatosnak meghúzni a szolidaritás és az egyéni felelösség határait.
álláspontom:
1-legyen tandíj
2-kórházak maradjanak állami tulajdonban
3-a vizitdíj értelmetlen
4-gyógyszereket árusíthassanak bárhol
5-nyugdíjasok munkavállalási ügyében tartózkodom
6-családi gazdálkodót illesse meg az elövásárlási jog
7-a kormánytagoknak legyen személyes felelössége a költségvetési törvény betartásában

Zbigniew Brzezinski

Brzezinski majd egy évtizede írott könyve elgondolkodtat. Egy nagyszerű példája a geopolitikai gondolkodásnak, amely sok tekintetben másként, ha tetszik a gyermeki logika erejével láttat.

A geopolitikus másként látja a világot, melynek térképét feje tetejére fordítva nézi, s amelyet egy sakkjátszma játékterének képzel. A játék tétje a világ – mint földterület – feletti uralom. A sakktábla közepén Eurázsia központi területe áll, amelyet körbevesznek a peremterületek: Nyugat-Európa, Kelet-Ázsia és a Dél. A fordított térkép nézőpontjából Afrika a periféria, Amerika egy távoli sziget csupán!

Mégis ennek a szigetnek egy parányi területérők irányítják jelenleg ezt a világot! Brzezinski történelmi példákat sorolva bizonyítja: olyan globális hegemóniával, mint a mostani USA, még senki nem rendelkezett! Bár a han Kína, illetve a császári Róma a hatalom mind a négy döntő kategóriájában (katonai erő, technológia, gazdaság, kultúra) elsők voltak, a világot nem uralták, csupán Eurázsia peremvidékein lehettek hegemón hatalmak. Két másik világbirodalom pályázhatna még az USA-hoz hasonló pozícióra a történelemből: a mongol birodalom (ők központi uralom helyett inkább asszimilálódtak) illetve a brit birodalom (amely azonban nem minőségi fölényével előzte meg a versenytársait, hanem azok gyengeségét használta ki, és birodalma az első kihívásra összeomlott). Az USA hatalma azonban láthatóan mindkettőnél tartósabb és valódibb: három világháborút fölényesen megnyert, ez alatt uralkodó elitje intakt maradt.

A sakktáblán több játékos küzd minél nagyobb befolyási övezet feletti uralomra. Természetesen az USA kiemelkedő játékos. Amerika döntő befolyást gyakorol Eurázsia peremterületeire nyugaton és keleten. Fő vetélytársai a szuperkontinens központi területeit uraló Oroszország és Kína. A nyugati peremterületen Franciaország és Németország törekszik független hatalmi centrum kiépítésére. Mindkettő Európa egységesítésére törekszik. Délen India hatalmi ambíciói éledeznek. A keleti peremterületen Kína robbanásszerű fejlődése alakíthatja át a hatalmi viszonyokat.

A szerző szerint a sakkjátszma fő játékosai tehát: USA, Oroszország, Kína, India, Párizs-Berlin tandem. A játékosok közé nem került be két tradicionális nagyhatalom: Anglia és Japán. Angliát Brzezinski egy nyugdíjas játékosnak tekinti, aki a babérjain ül, de sem az egyesült Európa kialakításába, sem a világpolitikába nem kíván beleszólni; ha megteszi többnyire amerikai szövetségesként szólal meg. Japán a második világháború óta önmegtartóztató külpolitikát folytat – annak ellenére, hogy minden képessége megvan ahhoz, hogy egyenrangú játékosként üljön az asztalhoz.

A játék egyik fontos kérdése: ki milyen geostratégiai pilléreket – geostratégiai jelentőséggel bíró földrajzi pontokat – tud elfoglalni. A tengeri hatalom USA számára Eurázsia peremterületei a lényegesek. Brzezinski a következő pilléreket határozza meg: Törökország, Irán a Dél kulcsfontosságú pontjai. Azerbajdzsán kulcsfontosságú országút az energiában gazdag területek felé Oroszország számára, ugyanúgy, mint Ukrajna nyugat felé. Keleten: Korea gazdasági erejével önálló tényező lett, Indonézia pedig a délkeleti periféria gyenge láncszeme.

Az amerikai geopolitika a következő döntő kihívásokkal és kérdésekkel szembesül a 90-es évek közepén: Milyen Európa kívánatos az USA-nak? Milyen Oroszország felel meg Amerikának? Kialakulhat e Belső-Ázsiában egy új Balkán? Milyen távol keleti szerep vállalására célszerű bátorítani Kínát? Létrejöhet e egy, az amerikai hegemóniára veszélyes eurázsiai szövetség?

A kérdések egy része mára aktualitását vesztette. Oroszország rengeteget változott tíz év alatt. A kilencvenes évek kaotikus viszonyai helyett ma egy erejét, speciális identitását visszanyert energia-nagyhatalom. Kína gazdasági lendülete nem tört meg, és az ország nem csak ázsiai regionális hatalomra törekszik. Úgy néz ki, az amerikaiak jóslata – miszerint Kína lesz az új versenytárs – önbeteljesítő (hiába figyelmeztetett a szerző).

Brezinski leginkább aktuális elemzése ma a Délről írott fejezetben olvasható. Közép-Ázsia az új balkán, amelyért a nagyhatalmak versenyeznek: Délről az USA, északról Oroszország, keletről Kína. A térség saját játékosai pedig Irán és Törökország. A térség több, instabil országot tartalmaz. Üzbegisztán majdnem egységes nemzetállam, így a leginkább ellenálló minden külső beavatkozással szemben. Kazahsztán hatalmas területű, ritkán lakott ország, amelynek jelentős orosz kisebbsége van. Tádzsikisztán talán a legkevésbé fejlett, Türkmenisztán pedig végletes diktatúrában él. A legnagyobb azeri közösség nem Azerbajdzsánban, hanem Iránban él. Afganisztán négy nagy, egymással majdnem egyező létszámú nemzeti közösségből áll. stb…

Schröder

"At the beginning of my tenure as chancellor, I was of the opinion that the German-French relationship could be made whole through a British component, making a kind of triangle. This idea was an illusion. For the foreseeable future no European impulse will come out of Britain. On the contrary: The country will try to nurture its intermediary role in the trans-Atlantic relationship, even if that comes at the expense of the European integration process."

Ezt a szöveget szerettem volna berakni az EU blogba. De mindig kiirja, hogy valami baja van. Megy a blogger, vagy mi van?

"Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon."

2006 október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója.

Budapesten a nap folyamán több helyen utcai harcok zajlottak. Szerencsére egyelöre nem éles löszerrel.
Minden a Kossuth téren kezdödött. A miniszterelnök távozását követelö permanens tüntetöket éjjel kirakták a térröl. Nyilván azzal a szándékkal, hogy az évfordulóra érkezö külföldi vendégek elött ne kelljen égnie a magyar vezetöknek. A tüntetök azonban délelött újra összeverödtek, ezúttal a Corvin köznél. Majd délután vissza akartak térni a Kossuth térre, ahová nem engedték be öket. Néhány forrófejü bolond erre nekiment a rendöröknek, akik eddig soha nem látott keménységgel válaszoltak. A gumibotozás és könnygáz bevetése mellett már kora délután gumilövedékekkel oszlattak.
A Kossuth térröl a Deák felé terelték a tömeget. A Deákon elszabadult a pokol. Itt már a könnygáz nemcsak a höbörgöket érte, hanem a Fidesz megemlékezésröl hazatéröket is. Provokáció? Érthetetlen lenne. Kinek lenne érdeke, nyílt polgárháborút kezdeni?
A Deákon a tüntetök feldúlták az utcai 56-os kiállítást, elkötöttek egy tankot is, amelyben Isten áldásával csak kevés gázolaj volt, így nem jutott el a rendöri sorfalig. Ha bele tud menni a sorfalba, akkor több rendör is meghalhatott volna!
Eközben Orbán gyorsan elmondta a beszédét az Astoriánál. Az ellenzék hét kérdésben népszavazást kezdeményez. Nagyon helyesen! MSZP-s politikusok romokban heverve nyilatkoznak: erre nem számítottak. Ha mind a hét kérdésben nyer az ellenzék, akkor a kormányprogram összeomlik. Lehet, hogy helyesebb lett volna belemenni a 'szakértöi kormány' kompromisszumába???
A rendörség 17:00 körül lovasrohammal oszlatta fel a Deák téri tüntetést. Pár száz méterre a még mindig tízezres tömegü Fidesz nagygyüléstöl. Több fideszes képviselö elment megnézni, mi a helyzet. Eredmény: egy országgyülési képviselö megsérült: Révész Máriusz.
A fidesz tömege Orbán beszéde után gyorsan oszlásnak indult. De sokan közülük az Astoriánál csapdába kerültek. A rednörség benyomult az Astoriához, ahol kettéválasztotta a mintegy 2-3 ezres tömeget. A nagyobbik rész a Blaha felé a kissebbik az Erzsébet hid felé menekült.
Este nyolckor a Felvonulási téren avatott a miniszterelnök 56-os szobrot. A környezö utcákba gyült tömeg fujjolását, sípolását, majd "elkúrtad-elkúrtad" skandálását még a televízió sem tudta levenni az adásból. Az avatáson felszólalók rezignáltan, rövid mondatokban emlékeztek. Az órásra tervezett müsort 10 perc alatt lezavarták. Pártunk és sajtónk kommentárjai nem értették: mit akar a tömeg? Pedig elég egyértelmü, nem?
A Blahán este fél tizenegykor oszlatott a rendörség. A Ferencieken a tömeg barikádot épített. Szinte rossz volt nézni a szervezett eröszak és a szervezetlen tömeg csatáját, amelynek eredménye nem lehetett kétséges. 300 rendör képes ronggyáverni 3ezer szervezetlent.
A politológusok erre szokták azt mondani, hogy a 'társadalom artikulálatlan üvöltése', 'jajkiáltása'. És továbbra sem érzem a felismerést a politikai aktorokban: elég egy huje, aki fegyvert fog, és 2006-ban az EU tag Magyarországon polgárháború tör ki!
Éjjel kettökor a fáradt tüntetöket legázolta a rendörség. A barikádot eltolta egy hókotró. A nap eredménye: égés nemzetközi szinten; mintegy száz sebesült a kórházakban; 200 milliós vagyoni kár. A pártkeltében mégis azt kérdezik: kinek jó az ami október 23-án történt???

Linkek

Házipatika blogok

link

http://blogbybandikaa.blogter.hu/

Energiamezök

"Energiamezők Magyarországon
Homoki-Szabó Attila - A mostani morális, politikai és alkotmányos válság leglényege mindeddig ismeretlen volt a magyar nép előtt. Itt az ideje, hogy elmondjuk, mi történt.

Magyarország valójában a világ közepe lett az utóbbi hónapokban, ha azt vesszük, hogy a nagyhatalmak vezetői melyik államra tekintettek a legtöbbször világtérképüket fürkészve. Valami kurva nagy atom-gáz-olaj tároló épül itt nekünk hamarosan.

A történet tulajdonképpen már 2004-ben elkezdődött, amikor az azóta EU-biztossá kinevezett Peter Mandelson megkezdte a kavarást Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása körül. Tony Blair főtanácsadója javasolta ugyanis a G8 csoport Sea Island-en rendezett 2004. júniusi találkozója alkalmával, hogy épüljön fel Magyarországon az a hatalmas energia-tározó és -fejlesztő komplexum, amely megoldja Európa energia-éhségét. A terv hallatlanul bonyolult, nem csoda, hogy a beruházás előkészítése nem csak titkos, de összetett feladat is volt. Meggyőzni a ruszkikat, hogy nem baj, ha egy NATO-államban. Meggyőzni az amerikaiakat, hogy mindig mindenki lojális lesz. A németeknek tetszett, az olaszoknak kevésbé, a lényeg, hogy elvben megegyeztek.

A döntés tehát megszületett, hogy 2010-ig elkezdik építeni azt a központot, ahol a török és az orosz vezetékek összefutnak, és ami mellett egy új típusú nukleáris reaktor kísérleti üzeme is duruzsolhat. Magyarország előnyei: az országnak nincs semmilyen katonai potenciálja, tehát sohasem kezdi majd erőszakosan államosítani a nagyok játékát. Magyarországon a legelfogadottabb a nukleáris energia a közvélemény szemében, 63% támogatja, míg az EU-átlag 40% körüli. Magyarország határos Ukrajnával, amit az oroszok már úgyis gyarmatosítottak, és közel van az Adria is.

Ehhez partnernek Mandelsonék a Medgyessy Péternél sokkal tárgyalóképesebb Gyurcsányt akarták. Jól ismerték őt, mert mindig kísérgette Medgyessyt a hivatalos találkozókra, ez a nyurga, anglománnak tűnő, stréber fiatalember. Kovács László a javaslatra rábólintott. A miniszterelnök-váltás történetét ismerjük. Az ötletet hivatalosan Blair már Gyurcsánynak nyújtotta be. Ferinek rohadtul tetszett az elképzelés, és megnyugodott, hogy ebből annyi pénz folyik be az államkasszába, hogy bőven van idő befoltozni a szanaszét kúrt költségvetést.

2006 február végén látszólag minden ok nélkül idejött Putyin. "Gazdasági, energetikai diplomáciát folytatunk Oroszországgal" – mondta egy nemzetbiztonsági szakértő akkoriban arról, hogy mégis mi értelme volt a látogatásnak. Ez volt az a pillanat, amikor Gyurcsány megegyezett az utolsó részletkérdésekben is az addig nehézkesnek bizonyuló oroszokkal.

2006 májusában Gyurcsány Ferenc találkozott Henry Kissingerrel. Erről a magyar sajtó nagyon szűkszavúan számolt be. A kormányszóvivő azt mondta, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokat tekintették át, a Gyurcsány-blogban meg volt egy bejegyzés, hogy áttekintették Európa és Amerika helyzetét a világban. Utóbbi járt közelebb az igazsághoz. Ekkor már a nagy nemzetközi szerződés szövegének részleteit tisztázták. Gyurcsány biztosította Kissingert, hogy a választási győzelme után teljes gőzzel kezdődhet a világ eddigi egyik legnagyobb energetikai beruházásának előkészítése, és megmutatta a Putyinnal aláírt szándéknyilatkozatot. Február és május között a választások miatt jegelték az ügyet, de Kissinger már az új kormány eskütétele előtt iderohant.

2006. június 22-én volt a nagy áttörés az ügyben. George W. Bush személyesen jött Budapestre, az utolsó papírokat aláírni orosz kollégáival. Azt ugyan senki nem gondolta, hogy az emberek majd elhiszik, hogy júniusban jön októbert ünnepelni, de hát elhitték, és ehhez sokat segített a CNN élő adása, amelynek közvetítésére a CIA kötelezte a tévéadót. Miközben egész Budapest le volt zárva, egy titkos delegáció szintén szabadon mozgott: a Gazprom vezérkara. Alekszej Miller, a Gazprom első számú ura éppen június 21-én érkezett Budapestre, hogy zárt ajtók mögött tárgyaljon Gyurcsány Ferenccel.

Másnap a Gazprom és a Bush-kabinet vezetői aláírták az utolsó aláírnivalót, és Jalta óta a legfontosabb nagyhatalmi megegyezésre pecsét kerülhetett. Miközben a magyar sajtó azt hitte, hogy itt most az a kérdés, hogy Sólyom László beszól-e Guantanamo miatt, vagy hogy Táncsics börtönét most tényleg visszakapjuk-e, addig a Gazprom és a State Department vezetői lepapírozták Magyarország és Európa jövőjét. A tervezett beruházás háromszor annyi pénzt mozgat meg, mint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv teljes kerete.

A dologba azonban egy apró hiba csúszott. Gyurcsányék kihagyták a remek orosz kapcsolatokkal bíró szocialista nehézipari maffiát. Puch László, Knopp András, Kapolyi László és társaik mellett úgy mentek el a szervezők, mintha itt se lettek volna. Pedig ők még Mogiljevics idején könyékig benne jártak az orosz gáz európai közvetítésében. Ez bosszúért kiáltott.

Miután a Gyurcsány-Kóka páros rendre elhajtotta őket a picsába, augusztusban az öregfiúk Puch László közvetítésével eladták az őszödi beszédet a Fidesznek. Orbán Viktor megnyugodott, hogy az április fiaskót könnyű lesz helyrehozni, és izgalmában még erdélyi látogatásakor meghirdette a szeptember 23-i gyűlést a Hősök terére. Egyszerűen képtelen volt kivárni amíg hazajön, annyira felélénkült. Az volt a terve, hogy addig a hazugság/illegitim szlogeneket jól bejáratják, és a téren lejátsszák az őszödi beszédet. Jó minőségben, óriási hangfalakból. Döbbent arcú tízezrek. Mindenütt megismételt híradó-bevágások, satöbbi.

Gyurcsányék azonban kaptak egy fülest, hogy mi készül ott. Feriék nem szaroztak, és elébe menve az eseményeknek kinyomták a szöveget maguk. Gyurcsány Győrből azonnal reagált, a legkisebb zavar és meglepettség nélkül beindult a kommunikációs gépezet. Orbán köpni-nyelni nem tudott, keddre tért magához, addig meg se szólalt nyilvánosan, és aznap is csak délután. Elrontották a játékát.

Hétfőn azonban közbejött még egy mentőötlet. A Szabadság téri tv-ostrom kezdetekor Gyurcsány leporolta az 56-os kommunista tankönyvet, és az akkor elkúrt módszert sikeresen alkalmazta. Ahogy akkor is hagyták a vérengzést a rádió előtt, ő is visszafogta a rendőröket a TV-nél. Azt akarta, hogy az ország egyrészt beszarjon, másrészt lehetőség legyen statárium bevezetésére. Elég volt néhány brutális megtorló ítéletet hozni, hogy az emberek elgondolkozzanak azon, hogy már csak járókelőnek is lenni két év letöltendő szabadságvesztés. Ugyanakkor a lángoló autók képe, és másnap a mesterségesen hosszúra nyújtott ütközet a Blahán biztosította, hogy a közvélemény és az ellenzék is óhajtsa a rendet.

Putyint még így is nyugtatgatni kellett. Gyurcsány ezért kedden gyorsan elrepült Szocsiba. „Európának szüksége van az orosz energiahordozókra, Oroszországnak az európai fogyasztókra. Aki itt valamit nem ért, az előbb-utóbb rajtaveszít" – idézte Gyurcsányt a Kommerszant című orosz lap. Putyin pedig ezt bírta mondani szintén azon a kedden: „Semmi nem mutat arra, hogy ne valósulna meg a Magyarország területén tervezett hatalmas gáztározó, amely nemcsak a magyarországi gázellátás stabilizálását, de az egész európai ellátást szolgálja.” A másik feladata Gyurcsánynak az volt, hogy megkérje Putyint, az orosz titkosszolgálat tegyen már rendet a renitens gáz-lobbista ős-kommunisták között. Meg nézzenek már utána, nem a régi, Jelcin-érában feltört Gazprom-vezetők keverik-e a szart.

Nyugi még ekkor sem volt. Ferinek el kellett rohannia Berlinbe is, mert Európa legnagyobb gázfogyasztói a németek, és ők nagyon nem akarják, hogy az ellátás akadozzon egy kormányválság miatt. Meg kíváncsiak voltak, hogy akkor most Putyin lemondta az egészet vagy nem. Ezért volt olyan sürgős az a kínosra sikeredett randi Angela Merkellel. Épp azon a pénteken a városban volt a francia és a belga miniszterelnök is, akik szintén szerettek volna megnyugodni.

Ugyanezen a napon, tehát 22-én jelent meg az osztrák-sajtóban a Strabag-botrány, amelyben az egyetlen név szerint bemószerolt magyar politikus Puch László volt. Gyurcsány kis EU-segítséggel is üzent az áruló lobbinak, hogy kuss a nevük. Közben a Putyin-vonalról nyugalomra intette őket az orosz titkosszolgálat is.

Orbán Viktort csak az önkormányzati választások után avatták be a részletekbe, bár a beruházásról nagy vonalakban azért tudott. Amikor október 4-én este 100 üzletemberrel tárgyalt hivatalos megfogalmazás szerint, akkor mondták el neki, hogy hagyja békén a kormányt, amíg az építkezés meg nem kezdődik. Addig az amerikai – orosz – német - EU alkut károsan befolyásolná egy esetleges kormányváltás, nem kéne az időt húzni, mert a végén még a szlovákok építhetik meg azt a nagy valamit. Orbán pénteken a saját tüntetésén, több tízezer híve előtt jelentette be, hogy nem akar kormányt dönteni. Cserébe Gyurcsány elfogadta, hogy 2009 körül kiszáll. „Ha már buknom kell, akkor jobb, ha a reformok végrehajtása után bukok ebben az országban" – mondta 12-én Londonban.

A megegyezés után most már tényleg nincs akadálya annak, hogy tavasszal markolók szántsák fel Magyarországot, és itt folyjon össze a kelet összes gáza és olaja egy bazi nagy reaktor alatt."

Új link

Találtam egy viszonylag jó éttermi kalauz blogot. Végignéztem néhány értékelést és kijelenthetem, hogy éttermi ízlésünk egyezik!

Meg kell említenem egy aranyos éttermi poént!

Egy pesti étterem számláján a következö olvasható:
A Prices do not include the service charge. Tip is not included. magyar fordítása így szól: Köszönjük, hogy vendégül láthattuk, viszontlátásra!"

Más.

A CSM is foglalkozik a kelet közép európai államok helyzetével. A szerzö megállapítja: a közép európai demokráciák serdülö korukba értek. Az euroatlanti csatlakozás folyamatában szönyeg alá söpört ügyek most hirtelen elöjöttek. Mindehhez társul a fejlett országokhoz képest gyors gazdasági növekedés okozta társadalmi elégedetlenség: egyre többen úgy érzik a szegény-gazdag (lokális-globális) dichotómia kellemetlen oldalára kerültek.

- Szlovákiában a baloldal és a szelsöjobb együttes erövel rombolja a bezzegország státuszát.
-Csehországban patthelyzet uralkodik a parlamentben. A pártok a magyarokéhoz hasonló bunkerpolitizálást folytatnak.
-Lengyelországban a jobboldali kormány rombolja saját magát: korrupciós ügyekkel illetve szalonképtelen buzizással.
-Budapesten kettös ellenállás zajlik: egyrészt az ellenzék a hazug kormánnyal szemben; másrészt a társadalom a megszorításokkal szemben.

A serdülö kor pedig sok tekintetben döntö. Egyrészt nyilvánvaló, hogy nincs visszaút a diktatúrák korszakába - az állampolgári aktivitás, felelösségvállalás mindenütt növekszik, a demokratikus intézményrendszer a válságok sorozata alatt sem omlott össze. Másrészt azok a problémák, amelyeket most nem tudunk megoldani velünk maradnak, annak ellenére, hogy néhány éven belül látszólag kinöhetjük öket.

ikea

Hurrá! Ikea majd egy évtized után ismét árul puha szobai focilabdákat! Rögtön be is szereztem kettöt. Ezzel kihuzom a következö tíz évet!

Koreai atombomba

Bár már egy hete robbant a hír - vagyis az észak koreai atombomba - azért nem lehet elmenni mellette szó nélkül.

A robbantásnak nincs különösebb jelentösége, tudtuk, hogy van néhány atombombájuk, úgy 4-6 darab. Most hogy egyet felrobbantottak, most eggyel kevesebb van.

Az észak koreai atombombáról lemaradt a világ. Suttyomba kifejlesztették. A világ a 90-es évek gazdasági lázában égett. Clinton lefoglalta Monica, a többi amerikait pedig a fogyasztási láz. Moszkvát és Pekinget a saját gazdaságuk. Az európaiak pedig elemezgettek, vitatkoztak az új világrendröl.

Aztán a kommunista korea már tényként jelezte: megvan a bomba. Illetve, ök most jelezték volna, de pár éve egy magas rangú diplomata összeveszett a vezetéssel és elmenekült. Ö mondta, hogy bár a lakosság éhezik, de a néhány darab atombomba megvan.

Kim Jong Il biztonságban érezheti magát. Már nincs senki aki megtámadná.

Hideg van...

Hideg van. Október második fele megkezdödött.

Az ingatlanalapokat át kellene pakolni nki részvénybe (jönnek a megszorítások, gyengülhet a forint, jön az ingatlanadó, ráadásul a nyugat európai ingatlanalapok sem szerepeltek mind jól) . Nem tudom késön szállok e be az év végi rallyba.

A kivétel kockázata a mégis és a kamatadó.

Sántít

Kohn sántít, Grün meg kancsal. Találkoznak, mire Grün megkérdi:
- Na hogy megy? - Mire Kohn:
- Ahogy látja....

Pistikét elviszi apukája Párizsba. Felviszi az Eiffel torony tetejére. Apuka büszkén mutat körbe:
- Látod fiam, ez Párizs!
- Nem is igaz! Hol az Eiffel torony?

Kohn hazaérkezik amerikai uazásáról. Meséli Grünnek:
- Borzasztó, képzeld a helyzetet! Indiánok elöttem, mögöttem, indiánok jobbról, indiánok balról...
- ÉS mit csináltál???
- Mit? Semmit. Megvettem az egyik takarót, amit árultak.

Fotoshop

300 million reasons to be hopeful

Október közepe táján átlépi az USA lakossága a 300 milliót. Valahol fog születni egy kiscsákó, aki a szuperhatalom 300 milliomodik lakója lesz. Nem kétséges: Bush meg fogja látogatni és ad neki egy oklevelet és valami pici ajándékot. Vajon milyen élete lesz a pici lurkónak?

I do confirm

Tényleg. A mi erkélyünkre is betelepült egy nagy keresztes!

Camino

Klikk ide

Kemény

Olvasom 2005 októberének bejegyzéseit. hahh akkor még azt hittük, hogy a szociknak lesz bátroságuk önálló föpolgármester jelöltet inditani. Tavaj úttöröi optimizmussal irok Molnár Gyuláról, mint a jövö polgármesteréröl, aki leváltja majd ezt a nyomorult vicsori kutyakakit. Azóta tudjuk, hogy nem!

Aztán, vicces, tavaj októberben a Fittelina ügy volt teritéken. És láss csodát! Akkor is a szivárogtatókkal volt a baj!

Ezek a szivárogtatók! Pfujj-pfujj! Imperialista banda!

fényképezö

az ügy kezd röhejessé válni. Lassan kezdek túl sok infot összegyüjteni. A helyzet az, hogy azért megy nehezen a választás, mert egyik gép sem úgy igazán...

Kiszivárogtatók

Sötétben bújkáló kiszivárogtatók, RESZKESSETEK!!!!

"Utolsó gondolat: napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása. Higgyétek el, hogy tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban."

Lamperth Mónika
Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter

"Ahol mi vagyunk többségben, az a javaslatom, hogy nagyon határozott érdekérvényesítés történjen. Nem a jó tanuló, jó sportoló versenyen indulunk. Második: ahol egyensúly van, hatékony taktikára van szükség, mert nem a jó tanuló, jó sportoló versenyen indulunk. Harmadik: ahol kisebbségben vagyunk, holnap reggeltől kezdve kemény ellenzéki politizálásra van szükség, mert nem a jó tanuló, jó sportoló versenyen indulunk, hanem egy hatalmi versenyben, amely nem önmagában a hatalomról szól, hanem arról, hogy egy város, egy megyei község politikája a társadalomban milyen jövő elé néz, és hogy az MSZP milyen jövő elé néz."

Szekeres Imre
Hadügyminiszter

----

Áhá! Szóval itten az MSZP jövöje a tét. Aztat pedig a 8000 milliárd forintnyi EU-s támogatás fogja biztisítani. Jól van fiúk, csak így tovább. Szép lesz ez az új Magyarország! A politika hazudozásból és nyílt zsákmányszerzésböl fog állni!Éljen-éljen.

A versenyzök ABC sorrendben:

Canon A610
Canon 710
Fuji Finepix E900
Kodak V550
Nikon Coolpix L2
Panasonic Lumis FX8

Eheti

Lengyel és Tölgyessy elemzik a hazai helyzetet. Tölgyessy megállapítja: nincs kiút, a polgárháború folyik tovább, mindenki ott küzd, ahol tud és ahol erösebb. Lengyel szerint a közeljövöben megegyezési kényszer lesz, ideje lenne lehiggadni.

Újságosnál egy blikkolvasó bácsi a tüntetök közé lövetne. No comment.

Egy német tanulmányról szól a "Gyakornok generáció" címü cikk. Hasznos megjegyezni az idézett személyzetist: akinek ötnél több gyakornoki idöszaka van, azt már nem hívják vissza, mert az a jelölt nem tudja mit akar!

A leglrdekesebb cikk Kenneth Rogofftól a "Mit tehet a Valutaalap?"

"Amikor a világ pénzügyi vezetői a múlt héten Szingapúrban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közös közgyűlésén találkoztak egymással, volt egy kiemelten fontos kérdés, amellyel szembe kellett nézniük.

Nevezetesen: rá lehet-e bírni az IMF legnagyobb tagjait, hogy segítsenek a globális kereskedelem óriási egyensúlytalanságaiból fakadó kockázatok megszüntetésében.

PÉLDÁTLAN HELYZET. Az Egyesült Államok az idén durván 800 milliárd dollár hitelt vesz fel külkereskedelmi hiányának finanszírozására. Bármily hihetetlenül hangzik is, az ország a globális nettó megtakarítások mintegy kétharmadát szívja föl, ami történelmileg példátlan helyzet. Noha ez az eladósodási folyamat zökkenőmentesen is véget érhet - erre számít Ben S. Bernanke, az amerikai Federal Reserve elnöke -, a világ pénzügyi vezetőinek többsége okkal tart egy hirtelen átrendeződéstől, amely minden bizonnyal a dollár nagyarányú leértékelődéséhez vezetne, s talán még súlyosabb következményekkel is járna. Amíg a politikacsinálók továbbra is ölbe tett kézzel ülnek, nem nehéz elképzelni egy vészes globális gazdasági lassulást vagy akár egy pusztító erejű pénzügyi válságot.

Fed elnökének igaza van abban, hogy a puha landolás a legvalószínűbb kimenetel, a józan ész mégis azt sugallja, hogy célszerű volna egyezségre jutni néhány megelőző intézkedésben, még ha ez azt jelenti is, hogy az Egyesült Államoknak, Kínának és a globális egyensúlytalanságok más okozóinak keserű pirulát kell lenyelniük. Sajnálatos módon a nagy országok politikusait nehéz rávenni arra, hogy a hazai ügyeiken kívül bármi mással is foglalkozzanak. Bár az összehasonlítás nem tisztességes, eszünkbe jut a mondás az IMF „rokonáról”, az ENSZ-ről: „Ha két kis ország között támad vita, az ENSZ közbelép, és eltűnik a vita. Ha egy kis és egy nagy ország között támad vita, az ENSZ közbelép, és eltűnik a kis ország. Ha két nagy ország között támad vita, eltűnik az ENSZ”.

Szerencsére az IMF egyelőre nem tűnt el, még ha néhány nagy szereplő nem is hallgatja szívesen a mondandóját. Rodrigo Rato, az IMF spanyol ügyvezető igazgatója okkal ragaszkodik ahhoz, hogy Kína, az Egyesült Államok, Japán, az Európai Unió és a nagy kőolaj-exportáló országok - utóbbiakban képződik ma a legtöbb új tőke - mind tegyenek konkrét lépéseket a válság kockázatának mérséklése érdekében. Ilyen lépés lehet a nagyobb árfolyam-rugalmasság Kínában, és talán egy olyan ígéret az Egyesült Államok részéről, hogy jobban elkötelezi magát a fiskális restrikció mellett. Az olajexportáló országok cserébe azt vállalhatnák, hogy növelik a belső fogyasztásra szánt kiadásokat, ami megdobná importjukat. A deflációs időszakból kijutó Japán megígérhetné, hogy soha többet nem folyamodik masszív intervencióhoz fizetőeszköze erősödésének megakadályozása céljából. Európa pedig megfogadhatná, hogy nem fojtja el a fellendülést olyan, rosszul időzített új adókkal, amilyeneken például ma Németország gondolkozik.

Sikerülhet-e az IMF-nek tető alá hoznia egy megállapodást? Rato szerencséjére a globális egyensúlytalanságok kezelése olyan játszma lehet, amelyben minden résztvevő nyer.

LEHETŐSÉGEK. Kínának például erősebb jüanra van szüksége ahhoz, hogy csillapítsa az exportágazatokban dúló beruházási lázat és ezzel csökkentse a múlt évtizedbelihez hasonló összeomlás esélyét. Az Egyesült Államokban a fosszilis üzemanyagok adójának meredek emelése nemcsak az államháztartás egyenlegét javítaná, hanem a globális felmelegedés kezelése szempontjából is üdvös volna. Európában a gazdaság ciklikus felívelése nyomán az adókulcsok emelése nélkül is nőni fognak az adóbevételek, ezért nincs értelme azt kockáztatni, hogy elfojtják az újonnan beindult fellendülést.

Ha az Egyesült Államok jelenlegi eladósodásának sírás lesz a vége, s ha a világ vezetői nem segítik az IMF-et a válság elhárításában, a történelem nem fog kegyesen bánni velük. Jogos lesz a vád, hogy nem vették észre a szemük előtt kibontakozó katasztrófát. Bízzunk benne, hogy a globális diplomáciában ez alkalommal csak jókora egyensúlytalanságok tűnnek el, nem pedig a kezelésükre hivatott vezetők és intézmények."

Önkormányzati választások után

Szokássá vált, hogy a fontosabb események után rövid bejegyzést teszek. Most jön a vasárnapi választások utáni helyzetkép!

1, A fidesz nagy gyözelmet aratott...

"Önkormányzati választások 2006. A választásokon egyértelmű győzelmet arat a Fidesz. A párt 18 megyében abszolút többségbe kerül, Heves megyében a mandátumok 50%-át szerzi meg. A megyei jogú városokban 16 (Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Győr, Sopron, Debrecen, Eger, Szolnok, Tatabánya, Salgótarján, Érd, Kaposvár, Szekszárd, Veszprém, Nagykanizsa, Zalaegerszeg) -7 (Pécs, Miskolc, Szeged, Dunaújváros, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Szombathely) arányban az ellenzék nyer. Budapest 22 kerületéből 8-at szerez az ellenzék, a fővárosi listán 42%-kal a Fidesz nyer."

2, Az önkormányzati gyözelmek általában elökészitik az nagy választási gyözelmeket. Ugyanis a helyi választásokon megméretödnek a jövö politikusai is. Ha helyesen értelmezik az eredményeket, akkor könnyen kiderül ki mennyire alkalmas jelölt 2010-ben. Ha ezt a logikát követjök, akkor:

3, a polgári oldal következö vezetöje Kósa lehet, aki 74%-kot (!!!!!!!) kapott Debrecenben. Érdemes lenne utánanézni, volt e már ehhez hasonló elsöprö gyözelme bárkinek! Ugyanakkor azt is ki lehet jelenteni, hogy pl. Kupper András alkalmatlan. Ebben a kedvezö légkörben sem volt képes legyözni szociálista ellenfelét - nem volt meglepetés!

4, A választás legnagyobb vesztesei a liberálisok. A tavaszi felvirágzás után most nagyot koppantak. A föpolgármesteri cimet megtartották, de szinte minden mást elvesztettek. Az szdsz mára teljes egészében egy pesti rétegpárt lett.

5, Szocialistáéknál lassan érlelödik a vereség keserü ize: Juhász 19:10kor arról beszélt, hogy a kormány a helyén marad, mert a 8 ezer milliárdot jól kell elkölteni. Remélhetöleg maradt nekik egy kis narancsos bukta tavaszról - mélyhütöbe eláll...Tulképpen a mostani nagy vereséggel fizettek a tavaszi gyözelemért, tehát összességében - ha lehet ilyen cinikusan gondolkodni - még mindig megérte nekik: tavasszal a siker oka az volt, hogy a szép, modern európai jövö igérete mellett mindenre volt pénz - hitelböl. Ezt a hitelt valamikor vissza kell fizetni: magasabb adókkal kevesebb kiadással. És a fekete leves még hátravan. Az ezermilliárdos megszorítás jövöre jön: a jó idö miatt még a magasabb gázárak sem érzödtek a választási eredményen!

6, Tovább bonyolitva: ha a lakosság megérzi a megszoritásokat, akkor a szocialista párt úgy fog elolvadni, mint az ÁVH 1956 októberében. Nyilvánvaló, hogy ezt emeszpéék is tudják - vagyis vagy rituális öngyilkosságot követnek el, vagy változtatnak. maximálisan el tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy Fleto helyett jön egy szamár, akit kicsinálnak másfél év alatt, aztán valamikor 2008 körül visszatér az igazságos gyurcsányi és megint visszahozza a kormányzást...

Extreme digital

Digitális kamerák világa. Egészen döbbenetes látszat világ.

A boltban hosszú pultokon állnak a modellek. A kínálat teljesen átláthatatlan: a százhúsz ezres pont ugyanazt tudja mint az ötvenezres.

Canon, Fuji, Nikon, Sony, Panasonic, Olympus, Samsung, Kodak...Mind-mind ugyanazokat a formákat, színeket adják, a gépeik pontosan ugyanolyan felesleges technikai képességekkel rendelkeznek: 4Mpixelnél többre csak a professzionális fotósoknak van szükségük. A 3-5x optikai nagyításnál sem kell több. A sok kütyü, bizbasz szolgáltatás, amikért extra tízezreket kérnek, teljesen értelmetlen a hétköznapi fotósnak: szinte tökéletes képeket lehet készíteni a legolcsóbb húszezres géppel is! 5-6 évvel ezelött sima, (néhányezres) filmes gépekkel is gyönyörü képeket csináltunk - semmi szükség nem volt a bonyolult elektronikára!

A digitális kamera világában nem fényképezö gépet adnak el...az ötven-hetven-százötven ezredért beavatottá válsz: beavatottá egy drága, de rendkívül divatos hobbiba; a digitális, mindentfényképezö turista világába. A sok használhatatlan szolgáltatás nem azért kell, hogy éjjel szálló virágport fényképezzél, hanem hogy meglegyen az elvi képességed rá!

A polcokon sorakozó gépek ára 90%-ban attól függ, hogy mennyire új illetve mennyire szép a készülék: nem a benne található kütyüktöl és szolgáltatásoktól. De még csak nem is a készülék által készitett képek minöségétöl; a dpreview oldalán többszáz gépröl irnak. A felhasználók értékeléseiböl adódó átlagok sehol nem mennek a 4-es szint alá - tehát az internetezök szerint mindegyik piacon lévö gép legalább "jó" - és érdekes módon sehol nem mennek 4.5 - tehát csak "jó" és "picit jobb" gépek vannak(?) - fölé!

Minderre a látszat világra egy évi 2 milliárd dolláros üzletág épül. Világszerte százmillió digitális kamerát adnak el - ebböl 30 milliót Európában. A többszázmillió vásárló pedig szenved a boltban: a szép, új drágát, vagy az olcsó kocka gépet vegye? Komolyan gondolkodik: melyik márka, forma illik az identitásához.

A látszat világok jellemzöje az összekacsintás: én tudom, hogy te is tudod...mindketten tudjuk, hogy be fogsz engem csapni, de nekem ez jó, ugyhogy kérlek ne valld be, hogy átversz, ne ismerd el, hogy becsapsz!

Hmm...ismerös...