"Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon."

2006 október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója.

Budapesten a nap folyamán több helyen utcai harcok zajlottak. Szerencsére egyelöre nem éles löszerrel.
Minden a Kossuth téren kezdödött. A miniszterelnök távozását követelö permanens tüntetöket éjjel kirakták a térröl. Nyilván azzal a szándékkal, hogy az évfordulóra érkezö külföldi vendégek elött ne kelljen égnie a magyar vezetöknek. A tüntetök azonban délelött újra összeverödtek, ezúttal a Corvin köznél. Majd délután vissza akartak térni a Kossuth térre, ahová nem engedték be öket. Néhány forrófejü bolond erre nekiment a rendöröknek, akik eddig soha nem látott keménységgel válaszoltak. A gumibotozás és könnygáz bevetése mellett már kora délután gumilövedékekkel oszlattak.
A Kossuth térröl a Deák felé terelték a tömeget. A Deákon elszabadult a pokol. Itt már a könnygáz nemcsak a höbörgöket érte, hanem a Fidesz megemlékezésröl hazatéröket is. Provokáció? Érthetetlen lenne. Kinek lenne érdeke, nyílt polgárháborút kezdeni?
A Deákon a tüntetök feldúlták az utcai 56-os kiállítást, elkötöttek egy tankot is, amelyben Isten áldásával csak kevés gázolaj volt, így nem jutott el a rendöri sorfalig. Ha bele tud menni a sorfalba, akkor több rendör is meghalhatott volna!
Eközben Orbán gyorsan elmondta a beszédét az Astoriánál. Az ellenzék hét kérdésben népszavazást kezdeményez. Nagyon helyesen! MSZP-s politikusok romokban heverve nyilatkoznak: erre nem számítottak. Ha mind a hét kérdésben nyer az ellenzék, akkor a kormányprogram összeomlik. Lehet, hogy helyesebb lett volna belemenni a 'szakértöi kormány' kompromisszumába???
A rendörség 17:00 körül lovasrohammal oszlatta fel a Deák téri tüntetést. Pár száz méterre a még mindig tízezres tömegü Fidesz nagygyüléstöl. Több fideszes képviselö elment megnézni, mi a helyzet. Eredmény: egy országgyülési képviselö megsérült: Révész Máriusz.
A fidesz tömege Orbán beszéde után gyorsan oszlásnak indult. De sokan közülük az Astoriánál csapdába kerültek. A rednörség benyomult az Astoriához, ahol kettéválasztotta a mintegy 2-3 ezres tömeget. A nagyobbik rész a Blaha felé a kissebbik az Erzsébet hid felé menekült.
Este nyolckor a Felvonulási téren avatott a miniszterelnök 56-os szobrot. A környezö utcákba gyült tömeg fujjolását, sípolását, majd "elkúrtad-elkúrtad" skandálását még a televízió sem tudta levenni az adásból. Az avatáson felszólalók rezignáltan, rövid mondatokban emlékeztek. Az órásra tervezett müsort 10 perc alatt lezavarták. Pártunk és sajtónk kommentárjai nem értették: mit akar a tömeg? Pedig elég egyértelmü, nem?
A Blahán este fél tizenegykor oszlatott a rendörség. A Ferencieken a tömeg barikádot épített. Szinte rossz volt nézni a szervezett eröszak és a szervezetlen tömeg csatáját, amelynek eredménye nem lehetett kétséges. 300 rendör képes ronggyáverni 3ezer szervezetlent.
A politológusok erre szokták azt mondani, hogy a 'társadalom artikulálatlan üvöltése', 'jajkiáltása'. És továbbra sem érzem a felismerést a politikai aktorokban: elég egy huje, aki fegyvert fog, és 2006-ban az EU tag Magyarországon polgárháború tör ki!
Éjjel kettökor a fáradt tüntetöket legázolta a rendörség. A barikádot eltolta egy hókotró. A nap eredménye: égés nemzetközi szinten; mintegy száz sebesült a kórházakban; 200 milliós vagyoni kár. A pártkeltében mégis azt kérdezik: kinek jó az ami október 23-án történt???